Gazdasági Helyzetkép: A Lakásépítés Statisztikái 2025-ben
2025 során a lakásépítési kedv Magyarországon drámai csökkenésnek indult, mivel az előző évhez képest 9,3%-kal kevesebb, összesen 12 062 új lakás készült el. Ezzel szemben az engedélyezett projektek száma növekedett, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 28 081 építési engedélyt adtak ki, ami 37%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.
A lakásépítés aktivitása a fővárosban és a megyei jogú városokban egyaránt csökkent, míg a nem megyei jogú városokban 8,9%-os növekedést regisztráltak. A főváros továbbra is domináns szerepet játszik, hiszen 2025-ben Budapesten épült fel az új lakások közel egyharmada. A város kerületei közül a legaktívabbak a XIII., IX., VIII. és XI. kerület voltak, ahol a legtöbb új lakást adtak át.
Területi Elemzés
A lakásépítés területi koncentrációja jelentős, hiszen Budapest 3949 új lakásának 62%-a négy kerületben jött létre: a XIII. kerületben 732 új lakás, a IX. kerületben 636, a VIII. kerületben 631, míg a XI. kerületben 458 lakást adtak át. Ez a tendencia tovább erősíti a főváros központi szerepét a hazai ingatlanpiacon, míg más nagyobb városok, például Debrecen és Szeged, szintén hozzájárultak a növekvő engedélyezési számokhoz.
Az Építési Engedélyek Növekedése
A megyeszékhelyek közül Debrecen 926, Szeged 864, míg Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is több mint 500 új lakásra adtak ki engedélyt. Az elmúlt évhez képest az összes magyar régióban emelkedett az új építési engedélyek száma, a legjelentősebb növekedést Dél-Alföld mutatta 76%-kal, Budapest 56%-kal, míg Közép-Dunántúl 49%-kal követte őket.
Változások az Építési Trendekben
Az idei év újdonsága, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 38%-ról 36%-ra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké ettől függetlenül nőtt, 61%-ról 64%-ra emelkedett. A használatba vett lakások átlagos alapterülete is csökkent, 95,6 m²-re, a fővárosi lakások átlagnál kisebb, 71,3 m²-es mérettel rendelkeztek.
Pénzügyi Hatások és Piaci Kilátások
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 64%-ra nőtt, míg a saját használatra készült lakásoké csökkent 34%-ra. Az építési járulékok és a helyi adók emelkedése sour a lakásárakat ahhoz, hogy az engedélyezett lakóépületek száma 10 228-ra emelkedett, e mellett 2975 nem lakóépületet is terveznek, ám ezek száma 16%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva.
2026-ra vonatkozóan a várakozások optimisták, hiszen a projektálások tömeges megindulása prognosztizálható, amely a lakásárak stabilizálódásához is hozzájárulhat. Az új lakások terjedése várhatóan fellendíti a piaci aktivitást, amely a vásárlók érdeklődését is felkeltheti az eddig stagnáló ingatlanpiacon.
