Az Európai Unió jövője a fenntarthatóság tükrében
A közelmúltban a Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián Wieder Gergő, a KPMG ESG igazgatója felvetette, hogy az európai vállalatok számára a rationalizálás és a valódi nem pénzügyi kockázatok felmérése válik egyre fontosabbá. Az esemény során a szakértő kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy divatos jelszó, hanem a cégek üzleti teljesítményének javításához elengedhetetlen szempont. A zöld álmok helyett a realitásokra való fókuszálás kerül középpontba, ahol az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) tényezők a tőkemegterhelés csökkentésében és az üzleti eredmények fokozásában játszanak kritikus szerepet.
A konferencián Wieder történelmi példát is felhozott, figyelmeztetve arra, hogy a közösségek életét mindig is a környezeti kihívások, például az ivóvíz elérhetősége vagy a termőföldek nagysága befolyásolta, amelyek népvándorlásokhoz vezethettek. Az államapparátusnak folyamatosan reagálnia kellett ezekre a kihívásokra, hogy megőrizze a közbiztonságot és a rendet.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság nem csupán szavakban, hanem tettekben is megjelenik, és ahogy az erőforrások birtoklása geopolitikai ütőkártyává válhat, úgy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek új dimenziókat nyithatnak az üzleti világban.
A globális konfliktusok és gazdasági átrendeződések hatásai
A globális erőviszonyok változása jelenleg is megfigyelhető, különösen az energiahordozók piacán. A legnagyobb exportáló országok, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Irán dominálják az energiaszektort, ám a fenntarthatóságra való áttérés során új kihívások jelentkeznek, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok és az elektromobilitást elősegítő technológiák közötti feszültségből fakadnak. A régi és új erőforrások versengése mind az ipari, mind a politikai szinten fokozódik, aminek következményei a nemzetközi kapcsolatokra is hatással vannak.
Wieder Gergő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ESG és a geopolitikai dinamikák összefonódása az új típusú függőségeket hoz létre, hiszen a ritkaföldfémek iránti kereslet növekvő mértéke új kihívásokat teremt a versenyképes gazdaságok számára; bár az EU nem tudja felvenni a versenyt a vezető erőközpontokkal, a körforgásos gazdaság kiépítése még mindig csökkentheti a kitettséget.
Az EU jövőt formáló lépései
A körforgásos gazdaság, mint megoldás, lehetőséget biztosít arra, hogy a fenntartható fejlődés irányába haladjunk. Wieder hangsúlyozta, hogy az újrafeldolgozás jelentős potenciált rejt magában, hiszen az EU-ban évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik, ugyanakkor a körforgásos gazdaságba fektetett évente 55 milliárd euró szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk kezelni ezt a problémát.
Az államoknak tudatosabb kockázatkezelési stratégiát kell alkalmazniuk, különösen a globális gazdasági hatások fényében. Magyarország, mint nyitott gazdaság, különösen érzékeny ezekre a kérdésekre, hiszen a külső vízforrások függősége és az iparszerkezet függősége a járműipartól égetően releváns témák a jövő szempontjából.
A jövő kihívásainak kezelése érdekében Wieder Gergő hangsúlyozta a pragmatikus megközelítés szükségességét a gazdasági diskurzusban, mivel a vállalatoknak proaktívan kell reagálniuk a változó piaci körülményekre, különösen a globális versenyképesség fenntartása érdekében.
Az ESG szempontok integrálása nem csupán a jogi kötelezettségek miatt fontos, hanem mivel ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják a vállalatok teljesítményét, nyereségességét és hosszú távú fenntarthatóságát. A tudatos kockázatkezelés a jövő kulcsa lehet, amely hozzájárul a gazdasági stabilitás és a közösségi jólét fenntartásához.
Forrás: privatbankar.hu/cikkek/makro/csak-ugy-tunik-hogy-nincs-de-europanak-is-lehet-aduasza.html
