Az elnök visszafordította gépét, a rendőrség a kormányt védi
Pénteken késő délután rohamrendőrök vették körbe Lengyelországban az Alkotmánybíróság épületét, az intézmény elnökét, Bogdan Święczkowskit pedig nem engedték be. A Donald Tusk vezette kormány által idén kinevezett nyolc alkotmánybíró közül a legtapasztaltabb, Anna Korwin-Piotrowska bejelentette, hogy 30 napra felfüggeszti Święczkowski és helyettese jogköreit, és átveszi az intézmény irányítását.
A 2024-ben kinevezett Święczkowski korábban a Jog és Igazságosság vezette kormány tagja volt. Ő és hat másik, szintén az előző kormány által választott alkotmánybíró puccskísérletként értékelte a történteket. Az épület körüli sátortáborban hetek óta tanyázó tüntetők és a rendőrök láttán összegyűlt több ezer ember az ő álláspontjukat képviselte. Az államfő az alkotmányos rend megsértésének nevezte az alkotmánybíróság vezetőinek felfüggesztését.
Az elnök Dél-Spanyolország felett fordult vissza
A hatalomátvételt Mindenszentek napja elé időzítették, hogy megelőzzék a nagyobb tömegtüntetést, és tudták, hogy a köztársasági elnök nem lesz az országban. Karol Nawrocki péntek este Szenegál felé tartott, de az út közel felénél, Dél-Spanyolország felett elrendelte a repülőgép visszafordítását. Az államfő hajnali 1 óra előtt érkezett az Alkotmánybíróság épületéhez, átverekedte magát a rendőrsorfalon, Korwin-Piotrowskának nekiesett, végül hajnali 5 óra előtt nem sokkal elhagyta az épületet.
Donald Tusk úgy reagált: néha fájdalmas a jogállamiság helyreállítása, de ezen a téren nem köthetnek kompromisszumot. Az alkotmánybíróknak hivatalba lépésük előtt esküt kell tenniük a köztársasági elnök előtt, Nawrocki azonban öt új jelölt esetében ezt elutasította, köztük Korwin-Piotrowska esetében is.
„A formális jog szerint ők öten nem alkotmánybírók, mert nem tették le az esküt: azért nem, mert a köztársasági elnök nem volt hajlandó elfogadni. Jogvita van arról, hogy a köztársasági elnök köteles-e aláírni a megválasztott alkotmánybírók kinevezését, ez egy ex lex állapot” – mondta Szent-Iványi István külpolitikai elemző. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az öt alkotmánybíró jogszerűen foglalhatta el a helyét, mivel a Szejm megválasztotta őket. Később a Velencei Bizottság is megerősítette ezt az álláspontot, vasárnap pedig az Európai Bizottság is állást foglalt Tusk mellett.
A hadsereg az elnökkel, a rendőrség a kormánnyal
Marcin Matczak alkotmányjogász szerint ugyan Święczkowski eddig a legrosszabb alkotmánybíró volt, eltávolításának nincs jogalapja, hiszen az igazságügyi miniszter nem gyakorol hatalmat az alkotmánybíróság felett. A lépés súlyos, a jogállamisággal ellentétes hatást vált ki, amelynek következményei még évekig érezhetők lesznek Lengyelországban – írta. „Nem látok lehetőséget a kompromisszumra Tusk és Nawrocki részéről sem. A helyzetet bonyolítja, hogy köztársasági elnökként Nawrocki a hadsereg főparancsnoka, a kormány mögött viszont ott a rendőrség” – mondta Szent-Iványi.
Święczkowski felfüggesztése miatt hétfőn visszalépett pozíciójából az ország állandó ENSZ-képviselője, Krzysztof Szczerski, az elmúlt napokban pedig a pekingi és a bukaresti lengyel nagykövet, Jakub Kumoch és Paweł Soloch is lemondott. Kumoch arról beszélt: van, amit nem tud arcvesztés nélkül megmagyarázni, és az alkotmánybíróság válságát ilyen esetnek tartja. Kedden estére csendes tüntetést szerveztek a Jog és Igazságosság szimpatizánsai a varsói elnöki palota elé, és hasonlóra készülnek Krakkóban, Wrocławban, Poznańban, Gdańskban, Szczecinben és Katowicében is.
Vétóval béníthatja meg a törvényhozást Nawrocki
Lengyelországban jövő novemberig parlamenti választásokat kell kiírni. „A választási kampány túl korán kezdődött, ez már annak a része. Nem biztos, hogy egy előrehozott választás bármit megoldana: jelenleg a Tusk vezette Polgári Koalíció a legnépszerűbb a közvélemény-kutatások szerint” – mondta Szent-Iványi. Az ellenzéki Jog és Igazságosság, a libertárius Konföderáció és a szélsőjobboldali Korona párt tervei között vannak átfedések, de a nézetkülönbségek egy lehetséges koalíció esetén nehezen hangolhatók össze. „Tragédia lenne, ha a Jog és Igazságosság úgy alakítana kormányt a Konföderációval és az abból kivált, még szélsőségesebb Koronával, hogy még csak nem is a legerősebb párt” – tette hozzá a szakértő.
A lengyel törvények szerint, ha egy törvényjavaslatot nem ír alá a köztársasági elnök, második próbálkozásra a Szejm 60 százalékának kell támogatnia annak hatályba lépését. A Polgári Koalíciónak partnereivel együtt sincs 276 mandátuma a 460 tagú Szejmben, ezért Szent-Iványi szerint akár kezelhetetlenné is válhat a helyzet. „Például ha a költségvetést nem tudják elfogadni, lebénulhat minden, ezt pedig másképp nem lehet feloldani, csak előrehozott választással” – mondta.
