Magyar Péter dupla minimálbért ígért, a dolgozók pedig most kérik azt, amire szavaztak
A munkáltatók két hónappal az év vége előtt is ragaszkodnak a bruttó 4 százalékos minimálbér-emelési javaslatukhoz, a szakszervezetek pedig kitartanak a 14 százalék mellett – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert. A munkáltatók javaslatukat azzal indokolják, hogy a személyi jövedelemadó-kedvezmény hatására a legkisebb nettó bér 13-14 százalékkal emelkedhet, ám ez az érv belátható időn belül nem ismételhető meg, mivel az szja nem csökken tovább.
Október végéig a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről sem döntött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, de a következő napokban felgyorsulhat a tárgyalás. Zlati szerint a költségvetés pénteki előterjesztése és a harmadik negyedéves GDP-adatok jelenthetik a mérföldkövet. A bruttó 680 ezer forint alatti fizetésekhez tartozó sávos adójóváirás részletei már megjelentek egy törvényjavaslatban. Zlati nem zárkózik el a munkáltatókkal folytatott kétoldalú egyeztetéstől sem, amelyet a kormány külön kért a felektől, ennek azonban egyelőre nincs időpontja.
A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán szerint érthető, hogy a munkáltatók próbálják csökkenteni a költségeket, de ez az ország gazdaságának sem jó. A magyar gazdaságot olyan minimálbérrel próbálják életben tartani, amely utolsó előtti az Európai Unióban – mondta, hozzátéve, hogy az egymillió embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások egy részének bevétele attól függ, mennyit tud elkölteni egy gyári munkás, a minimálbér-emelésnek pedig a többi bérsávra is van felhajtóereje.
A teljes munkaidőben dolgozók 15 százaléka, 480 ezer ember kap minimálbért a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint, a garantált bérminimummal együtt közel 800 ezer dolgozót érint közvetlenül a legkisebb fizetések emelése. László Zoltán elmondta: a Vasas tagjai jobban keresnek a minimálbérnél, de nem annyival, hogy el tudják engedni az szja-kedvezmény mértékét a béremelés kárára.
Magyar Péter két éve azt írta közösségi oldalán, hogy a Tisza-kormány 2027-től a duplájára emeli a 266 800 forintos minimálbért, és a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehet a minimálbér összege Magyarországon. A tervezett emeléshez az Orbán-kormány az egyezmény megkötésekor 4,1 százalékos, illetve 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt, a valós növekedés idén 1,8 százalék lehet, a Kopint-Tárki kutatása pedig jövőre 2,5 százalékos növekedést jelez előre.
Az Európai Unió irányelve méltányos minimálbérként az országos bruttó átlagbér felét, vagy a bruttó mediánbér 60 százalékát ajánlja a tagállamok kormányainak. A minimálbér jelenlegi, 43,6 százalékos aránya az átlagfizetéshez képest előrelépésnek számít: 2021-ben még a 39,3 százaléka volt a bruttó átlagkeresetnek. A szakszervezetek másik célja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség ne csökkenjen tovább, ez az eltérés az elmúlt hét évben a felére szűkült.
A rendőrök fizetésemelését nem részletezte a Tisza-program, egyszerűen tisztességes és kiszámítható jövedelmet ígértek minden rendvédelmi dolgozónak. A friss bejelentés szerint a jelenleg magasabb fizetéssel rendelkezők bére átlagosan 13 százalékkal, az alacsonyabb keresetűeké több mint 20 százalékkal emelkedik januártól. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán elmondta: a rendőrök nem elégedettek, és abban reménykednek, hogy év végéig köthetnek valamilyen béralkut a kormánnyal, az állomány nagyon elkeseredett, mert nem ezt ígérték.
A rendőrök elégedetlenségét fokozhatja, hogy a kormány a jövő évtől megszünteti a rendvédelmi dolgozók lakhatási támogatását. Tóth szerint Budapesten nagyon sok vidéki rendőr dolgozik kényszerből, és sokan belevágtak saját ingatlan vásárlásába, a támogatás megszüntetése mellett a 15 százalékos átlagos béremelés számukra olyan, mintha nem is emelkedne a fizetésük. A belügyminiszter szerint jelenleg kilencezer rendőr hiányzik az országos állományból, amely ennek hatására túlterhelt.
A közszféra dolgozóinak esetleges fizetésemeléséről egyelőre nem beszélt a kormány. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné szerint óriási a felháborodás, három diplomával és húsz éves szolgálati idővel nettó 380 ezer forintért is dolgoznak közalkalmazottak, és új megállapodást szeretnének a közszférára vonatkozóan. Elmondta: a szociális intézményekben kritikus a szakemberhiány, egyes intézményekben a dolgozók 30-50 százaléka hiányzik, a közigazgatásban összesen 5-7 ezer fős a munkaerőhiány, az oktatási rendszerből 16-20 ezer tanár, az egészségügyből pedig 20-25 ezer szakdolgozó hiányzik.
