A bolgár borváros, amely egy magyar költőt is megihletett
Rózsaolajillat, színes házacskák, macskaköves utca, szüreti mulatság a hegyen, gasztrorandevú és street art – ezt nyújtja ma Plovdiv, Bulgária második legnagyobb városa. A balkáni ország nem csak a Napospartból áll: izgalmas történelmi emlékek és kiváló borok várják az utazókat.
Az első plovdivi látogatás idején a nemzetközi ipari vásár még a KGST és a magyar ipar dicsőítését szolgálta, a bolgár tengerparton pedig inkább szervezett üdültetés zajlott, mintsem turizmus. Az országról azonban kevés információval rendelkeztünk: hiányzott a szervezett, aktív turizmus, az ókori emlékek, aranykincsek és templomok szakértő bemutatása, nem voltak nívós szállodák és használható utak.
Ma Bulgáriát az Európai Unió legszegényebb országai közé sorolják, és az utóbbi évtizedekben a rendszerváltás utáni népvándorlással lakosságának csaknem harmadát elveszítette. Mindeközben látványos fejlődést ért el a turizmusban, és felvirágzott a kulturális élet is.
Plovdiv és Nagy László
Nagy László Levél a plovdivi vásárról című versében így ír: „Éj volt, mikor a városba értem, én is mint mások a pázsit-szélen padra dőltem, hogy elszenderedjem, zászlónk ott lengett éppen felettem, néztem, csak néztem, jó ám barátom, egymásra lelni túl a határon!” A költő kétéves bolgár ösztöndíjat kapott, hogy tanulja meg a nyelvet és fordítson belőle. 1976-ban Szmoljan városa díszpolgárává választotta, halála után pedig emlékmúzeumot avattak tiszteletére.
Plovdiv ma nem is hasonlít a szocialista éra vásárvárosára. A világ hatodik legrégebben lakott településébe ősszel, szüret táján különösen érdemes ellátogatni, hiszen Bulgária rangos, ősi borbirodalom.
Szüreti hagyományok
A bortermelés története egészen az ókori trákokig nyúlik vissza, így az őszi szüret nem egyszerű mezőgazdasági munka, hanem rituálékkal teli ünnep. A hivatalos szüreti szezon szeptember 14-én, Krastovden ünnepén veszi kezdetét, amikor a népi hiedelem szerint „fordul meg a Nap az ősz felé”. A szüret október közepéig tart, amikor a későn érő Mavrudot szedik le.
A szőlőt hagyományosan a nők szedik, a nehéz puttonyokat a férfiak cipelik, a tempót közös népdalok segítik. Sok borvidéken az utolsó tőkéken rajta hagynak néhány fürtöt – ez a „madarak és Isten jussa”, amely a következő évi bőséges termést hivatott biztosítani. A szüret végén a gazda ünnepi vacsorával vendégeli meg a segítőket, az asztalról nem hiányozhat a Krastovdeni kenyér, a kavarma, a sopszka saláta és a banica.
Ma mindez már turisztikai attrakció is: a bolgár vendégcsalogatók fontos programjai az őszi nyitott pincék, szüreti felvonulások és gasztronómiai rendezvények.
Bormúzeum, túrák, kóstolók
Bulgária bortermelő vidékeit az Európai Unió két nagy földrajzi területre osztja: a Dunai síkságra és a Trák alföldre. A főbb fajták: Gamza, Muscat Ottonel, Chardonnay, Sauvignon Blanc, valamint a Cabernet Sauvignon és Merlot. Pleven városában látogatható az ország egyetlen föld alatti bormúzeuma.
A szőlőültetvények mintegy 30 százaléka a Fekete-tenger partvidékén található, ahol a hosszú és enyhe ősz kiváló feltételeket biztosít a fehér szőlőfajták cukrosodásához. A Misket Chervenből rózsaszínes, illatos fehérbor készül. A legkedveltebb bortúrák Plovdiv és Melnik köré csoportosulnak.
Magyarországon a prémium bolgár borokat kevesen ismerik, bár több specializált online vinotéka kínálatában szerepelnek. Újabban rendszeresen szerveznek exkluzív bolgár borvacsorákat budapesti luxusszállodákban, ahol sommelier segítségével lehet megismerni a tételeket.
Turizmus és euró
A turizmus egyre jelentősebb szeletet követel magának a GDP-ből. Az euró bevezetése kettős hatást gyakorolt: míg a nyugati utazóknak kényelmesebb lett a tervezés, az ország „olcsó” imázsa eltűnhet. Az euróövezeti tagság ugyanakkor ösztönzi a turisztikai beruházásokat és a szállodafejlesztéseket. A bolgár turisztikai szektor újabb célja, hogy elmozduljon a minőségi szolgáltatások és a kulturális turizmus irányába.
