Közeleg a tél – hogyan készülhetünk a gázárak elszállására befektetőként?
Az energiaszektor az utóbbi időszakban több izgalmat is okozott, a magas gáz- és olajárak miatt sok befektető aggódik. Befektetési oldalról ugyanakkor jól is elsülhet a történet, ha a megfelelő értékpapírt választja valaki – de könnyű mellényúlni, ezért érdemes óvatosnak lenni.
Van olyan befektetés, amely rengeteget drágult az idén, most is kapkodnak érte a vásárlók, hiány van belőle, és sokaknak fáj miatta a feje – mégis 99,8 százalékot lehetett veszíteni rajta, ha valaki 19 évvel ezelőtt ebbe fektetett. Ez az amerikai földgáz, legalábbis akkor, ha valaki az UNG jelzésű, tőzsdén jegyzett alapon (United States Natural Gas Fund), azaz ETF-en keresztül vásárolta meg.
Nem csalás, mégis pénznyelő
Az UNG a NYMEX-en a legközelebbi lejáratú határidős vételi földgázpozíciókat tartja, és alapvetően nem történt vele semmi különös: nem csalás, nem ámítás, azt adja, amit ígért. A baj az, hogy ezeket a közeli földgázhatáridőket – törvényszerű lejáratuk miatt – minden hónapban át kell görgetnie a következő havi kontraktusra. A gáz határidős piacán az árfolyamok azonban gyakran az úgynevezett contango állapotában vannak, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a későbbi lejáratú kontraktusok drágábbak, mint a hamarabb lejárók.
Így contango esetén minden lejárat és átgörgetés alkalmával olcsón adnak el és drágán vásárolnak újra, ami sok pénzbe kerül még akkor is, ha a gázárak szintje alapvetően nem változik. Ezt a veszteséget görgetési költségnek, átgörgetési veszteségnek vagy negatív görgetési hozamnak is nevezik. A veszteség mértéke évente nagyjából 5-15 százalékra becsülhető az amerikai piacon, attól függően, hogy milyen alakú és mennyire meredek a határidős görbe.
A részvényes út
A görgetési probléma elkerülhető, ha a földgáz-határidők és az azokon alapuló termékek helyett a földgáziparban tevékeny részvénytársaságok részvényeit vesszük, vagy az azokra szóló alapokat, mint az FCG (First Trust Natural Gas ETF). Az FCG-vel azért kerülhetjük el a görgetési problémát, mert portfóliójában termelő és szolgáltató vállalatok részvényei szerepelnek. Így azonban az ára nemcsak a gázártól, hanem például a vállalati eredményektől, a cégek eladósodottságától, a tőzsde általános alakulásától és a földgáz kitermelésének, forgalmazásának költségeitől is függ.
Európában az itteni tőzsdei gázárakat követő WisdomTree European Natural Gas (TTFW vagy EGAS) ETF hasonlít az említett amerikai földgáz-ETF-ekhez, és eddig meglepően jól követte a hollandiai szállítású földgáz árát. Ennek ára mintegy 154, az alapé 153 százalékkal ment fel eddigi pályafutása, bő két év alatt. Ennek egyik oka az lehet, hogy az európai földgázár mostanában inkább a backwardation állapotában van, ami a vevőknek kedvez: a piac azt várja, hogy a háborúk lezárásával a földgázárak ismét alacsonyabb szintre kerülhetnek, ezért a távolabbi határidők ára alacsonyabb.
Hosszabb távon a részvények felé
Összefoglalásképpen arra juthatunk, hogy hosszabb távon jobban megérheti részvénytársaságokon keresztül az energiaszektorba fektetni, mint határidős pozíciókon vagy az ezeken alapuló különböző tőzsdei termékeken keresztül. Az iparági részvénytársaságok többsége nyereséges lehet, általában osztalékot is fizet, ami akkor is bevételt jelenthet a részvényeseknek, ha egyébként az adott mögöttes nyersanyag ára éppen nem megy sehová, vagy valamennyire még esik is. A származékos piacok kockázata ezzel szemben magas, és adott esetben akár pótbefizetésre is szükség lehet.
A contango és a backwardation hatása alól az árupiaci termékeket vásárló befektetők a blokkláncon sincsenek biztonságban. A Hyperliquid onchain tőzsde rendszerében például az árupiaci termékeket havonta egyszer, egy öt munkanapon keresztül tartó periódusban fokozatosan árazzák át a következő határidőre, emellett a kamatköltségek mechanizmusa is hozzájárul ahhoz, hogy a túlzott piaci kilengéseket csillapítsák.
