Újabb energiaválság fenyegeti Európát, Magyarország a legveszélyeztetettebbek között
Az Európai Unió energiaügyi biztosa levélben sürgette a tagországokat, hogy fontolják meg a földgáz iránti kereslet visszafogását célzó intézkedéseket. Álláspontja szerint újabb energiaár-válság fenyeget, amely a magas importaránnyal bíró országokat különösen érzékenyen érintheti – köztük Magyarországot, amely a legsérülékenyebb tagállamok közé tartozik.
A 2022-es év emléke még élénken él: az orosz invázió nyomán úgy tűnt, gáz és olaj nélkül maradhat Európa, és nemcsak az energiahordozók, hanem az elektromos áram ára is az egekbe szökött. Szakemberek szerint ennyire súlyos krízis most nem fenyeget, de nehéz ősz és tél elé néz a kontinens. Az előző hideg télen ugyanis kiürültek a gáztárolók, ráadásul az iráni háború és a nyári extrém időjárás miatt eleve a tavalyinál jóval magasabbak az olaj és a földgáz európai tőzsdei árai.
A Hormuzi-szoros – amely a világ olaj- és LNG-kereskedelmének mintegy 20 százalékát bonyolítja – az USA és Izrael iráni támadásai után gyakorlatilag lezárult. Emiatt az európai piacon irányadó holland gáz tőzsdei ára az év elejei 30 euró/MWh szintről 70-80 euróra ugrott. Az európai gáztárolók átlagos töltöttsége 70 százalékos, ami 10 százalékponttal marad el az elmúlt öt év átlagától. A Brent nyersolaj ára 2026 júniusa és szeptembere között 18 százalékkal emelkedett, a konfliktus előtti szinthez képest pedig 54 százalékkal magasabb.
Az Európai Központi Bank szeptemberi prognózisában 2026-ra az átlagos nagykereskedelmi áramárat már 108,7 euró/MWh-ra becsülte, holott három hónappal korábban még 20 százalékkal kisebb árat várt. Az EU gázszükségletének mintegy 80 százalékát külföldi beszállítók fedezik, az olaj esetében is hasonló az importarány. Becslések szerint a 2026-os nyári gáztároló-feltöltés költsége önmagában 12,5 milliárd euróval nőtt a korábbi várakozásokhoz képest, összesen mintegy 37 milliárd eurós költséget jelentve. Az olaj év elejei szinthez képest látott 50 százalékos ugrása naponta körülbelül 400 millió dollár, éves szinten nagyjából 140-145 milliárd dollár pluszköltséget jelent az unió gazdaságának.
Az energiaár-robbanás rontja az uniós cégek versenyképességét és felhajtja az inflációt: az euróövezetben az éves fogyasztóiár-emelkedés augusztusban 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról, amit elsősorban az energiaárak 14,3 százalékos éves emelkedése okozott. Mindezek miatt az EKB a romló gazdasági kilátások ellenére sem tudott kamatot csökkenteni, sőt legutóbbi ülésén emelésre kényszerült.
Magyarország az EU egyik leginkább energiaimport-függő tagállama: 2025-ben a nettó energiaimport a GDP 2,6 százalékát tette ki, ami a harmadik legmagasabb arány az unióban, ezen belül az orosz fosszilis energiaimport a GDP 2,1 százalékára rúgott. Ha az olaj- és gázárak tovább emelkednek a télen, az éves energiaszámla többlete könnyen elérheti a GDP 0,5-1 százalékát. Ez egyrészt közvetlen költségvetési terhet jelentene a kompenzációk és állami energiatámogatások miatt, másrészt közvetett terhet is hozna a magasabb infláció és kamatszint, valamint a növekedés lassulása révén.
A lakossági energiaárakat Magyarországon továbbra is a rezsicsökkentés keretében, hatósági áron biztosítják, ami védi a háztartásokat, de az államháztartásra hárítja a többletköltséget. A magas importfüggőség és az orosz kitettség miatt az ország külső egyensúlya különösen érzékeny az energiaárak további emelkedésére – erre az EU makrogazdasági egyensúlyhiányra vonatkozó eljárása is felhívja a figyelmet.
