Kiderült, miért ragaszkodunk a készpénzhez
A hazai készpénzállomány megállíthatatlanul növekszik: már átlépte a 9400 milliárd forintos határt. A mindennapi vásárlások során egyre kevesebbszer veszik elő a magyarok a papírpénzt, de szeretik felhalmozni. Kiderült az is, mely napokon rohanják meg a magyarok az automatákat, és milyen drasztikus átalakulás előtt áll a hazai ATM-hálózat.
A hazai fizetési rendszerben a forgalomban lévő készpénzállomány 4,6 százalékos bővülést mutatott, amivel a teljes tömeg elérte a 9401,7 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank Fizetési rendszerek jelentése szerint ezt a növekedést egyértelműen a lakosság biztonsági és megtakarítási célú készpénztartása hajtja, nem pedig a napi vásárlások. A mindennapi tranzakciók szintjén ugyanis csökken a készpénzhasználat: az ATM-es készpénzfelvételek száma 6,1 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor az automatáknál történő tranzakciók átlagértéke 8,2 százalékkal megugrott, így egy-egy alkalommal már átlagosan 110 637 forintot vesznek fel az ügyfelek. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy februártól havonta 150 ezerről 300 ezer forintra emelkedett a díjmentes készpénzfelvételi limit.
A magyarok készpénzhasználatát érdekes havi és heti ritmus vezérli. A hónap 10-12. napján ugrásszerűen megemelkedik a készpénzfelvételek száma, ami vélhetően a nyugdíjak kifizetésének időzítésével magyarázható. A heti ciklusban a pénteki napokon realizálódik a legtöbb készpénzfelvétel, míg hétfőnként a hétvégén elköltött, majd a kereskedőkhöz beáramlott összegek miatt kiemelkedően magas a bankrendszerbe visszaáramló készpénzbefizetések volumene.
Bár a készpénz nominális értéke rekordokat dönt, makrogazdasági szinten árnyaltabb a helyzet: a GDP-arányos készpénzállomány már csökkenő trendet mutat, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság teljesítményének növekedési üteméhez képest a fizikai fizetőeszközök súlya fokozatosan mérséklődik. Az adatok területi törésvonalakat is mutatnak: a legjelentősebb kapcsolat a bruttó átlagkeresettel és a foglalkoztatási rátával mutatható ki. Budapesten és a magasabb jövedelmű központi régióban a legkisebb arányban használnak készpénzt, míg az alacsonyabb átlagkeresetű és több nyugdíjas lakosú északkelet-magyarországi és észak-alföldi vármegyékben a legmagasabb a fizikai pénz aránya a tranzakciókban.
Bár a teljes gazdaságban a tranzakciók 46 százaléka már elektronikusan zajlik, a készpénz szívósan őrzi pozícióit bizonyos területeken. Az 5000 forint alatti bolti vásárlásoknál a többség a mai napig készpénzzel fizet, az elektronikus fizetések aránya ebben a szegmensben mindössze 40 százalék. A felnőtt lakosság közel 30 százaléka még mindig nem teljesen elektronikus úton kapja a fizetését: 14 százalék tisztán készpénzben, 16 százalék vegyesen. Egyes ágazatokban a számlafizetések jelentős része is készpénzes: a hulladékgazdálkodásban például 73 százalékban postai csekken történik. Emellett lélektani okok is közrejátszanak: sokan biztonságosabbnak érzik a fizikai bankjegyeket, kis összeget készpénzben tesznek félre, és váratlan kiadásokra is így tartalékolnak, noha tisztában vannak vele, hogy ez a módszer nem véd az inflációval szemben.
Miközben a hagyományos bankfióki pénztárak száma országosan 48 hálózati egységgel 983 egységre csökkent, az ATM-hálózat egyetlen év alatt 511 új gép kihelyezésével, 9,9 százalékkal bővült, így összesen 5690 bankautomata üzemel az országban. A növekedés két jogszabályi folyamat eredménye: az MNB 2023 elején kiadott rendelete, valamint az Orbán-kormány jogszabálycsomagja, amely arra kötelezte a bankokat, hogy 2025 végéig az 1000 főnél nagyobb, 2026 végéig pedig az 500 fősnél nagyobb településeken ATM-eket telepítsenek. A hálózatban ugyanakkor rendkívül nagy a szórás a gépek valós forgalmában: a frekventált kereskedelmi és turisztikai csomópontokon működő automaták magas forgalmat bonyolítanak, míg a kistelepüléseken elhelyezett berendezések között szép számmal akadnak kifejezetten alacsony kihasználtságú, tisztán ellátásbiztonsági szerepet betöltő gépek is. A jogszabályi ütemezés szerint az 500-1000 fő közötti kistelepüléseken még 2026. december 31-ig kellene telepíteniük az ATM-eket a bankoknak; a program folytatásáról a kormány dönt.
A meglévő hálózat funkcionálisan is átalakul: az intelligens, befizetésre is alkalmas gépek száma 18,6 százalékkal emelkedett. A befizetések értéke egy év alatt 25,7 százalékkal ugrott meg, és mára a teljes hazai készpénzbefizetési forgalom 54,9 százaléka már a bankfióki pénztárosok kikerülésével, közvetlenül az ATM-eken keresztül áramlik vissza a pénzügyi rendszerbe.
