Így formálta át Magyarországot a Tisza az első 100 napban
A Tisza-többségű Országgyűlés első száz napjának mérlege megdöbbentő: több mint harminc törvényt fogadtak el, köztük két alaptörvény-módosítást. A kormánypárti képviselők beszámolója szerint ezek a lépések elengedhetetlenek voltak Magyarország megújításához.
A befektetők várakozásai ősszel
A piac figyeli az adózási és szabályozási változások hatásait a befektetőkre. Kérdések merülnek fel: merre halad az állampapírpiac? Miként érdemes elgondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és ingatlanbefektetésekről? A Klasszis Befektetői Klub szeptember 24-én szervez rendezvényt Budapesten, ahol ezekre a kérdésekre választ keresnek.
Uniós források visszaszerzése
A kormány egyik legfontosabb ígérete a Magyarországnak járó uniós források visszaszerzése volt. Az Országgyűlés hozzájárult olyan átfogó korrupcióellenes intézkedések elfogadásához, melyek célja a több ezer milliárd forintnyi uniós pénz hazahozatala. Jelentős változások léptek életbe a vagyonnyilatkozati rendszer szigorításával, a magántőkealapok átláthatóságának növelésével, valamint a közbeszerzések működésének javításával.
A közérdekű adatok nyilvánossága
Az Integritás Hatóság hatásköre is megerősödött, miközben nőtt a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. Az elmúlt húsz évben becslések szerint 30 ezer milliárd forint közvagyon került jogtalanul magánzsebekbe. Ezen források visszaszerzésére alakították meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével körülbelül 3000 milliárd forint kerülhet vissza a nemzeti vagyon körébe.
Korlátozások a parlamenti kiadásokban
Az új intézkedések csökkentették a parlament működéséhez kapcsolódó kiadásokat, beleértve a képviselői fizetések mérséklését. Az öt új parlamenti vizsgálóbizottság felállítása kötelezővé tette a képviselők megjelenését, míg a kétharmados többséghez kötött szabályozások száma csökkent. Ezáltal a kormány célja, hogy növelje a politikai rendszere átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
Az alkotmányos rendszer megújítása
Megkezdődött Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is, melynek révén a parlament új, független és hiteles köztársasági elnököt választott. Ez a lépés a demokratikus megújulás jegyében történt, elősegítve egy új alkotmány kidolgozását, amely a demokratikus jogállamiság elveire épül.