Tőzsdei boszorkányság vagy kőkemény matek? Itt a Halloween-effektus
Október 31-én a Wall Street-i brókerek és a matematikai algoritmusok egy több évszázados tőzsdei anomália startvonalához állnak fel: ez a Halloween-effektus. A statisztikák szerint aki ezen a napon – vagy ha az hétvégére esik, mint idén, akkor egy-két nappal előtte – beszáll a részvénypiacra, és május elejéig tartja a pozícióit, történelmileg szinte biztosan nyer a tőzsdén.
A stratégia alapja a tőzsde jól ismert közmondása: „Sell in May and go away, and come back on St. Leger’s Day!” A mondás a 19. századi Londonból, a City pénzügyi negyedéből származik. Az akkori brit elit májusban elhagyta a várost, és vidékre utazott pihenni, vadászni. Mivel távolról nem tudtak és nem is akartak tőzsdézni, a kereskedés volumene ilyenkor a mélybe zuhant, a nemesek pedig csak szeptember közepén, a híres St. Leger Stakes lóverseny idejére tértek vissza Londonba.
Bár ma már bárhonnan lehet kereskedni okostelefonnal, a tőzsdei pangás a nyári szünetben és a novemberi árfolyamrobbanás a statisztika szerint a mai napig működik.
A számok a féléves ciklikusságot mutatják
Az S&P 500 index esetében 1970 és 2017 között a novembertől áprilisig tartó időszakban átlagosan 6,8 százalékos emelkedés volt, míg a május-októberi félévben mindössze 2,1 százalékos. A Dow Jones indexnél 1950 és 2013 között a téli félév átlagosan 7,5 százalékos növekedést hozott, a nyári hónapokban az átlagos elmozdulás alig 0,5 százalékos volt.
A Bouman-Jacobsen tanulmány 37 ország részvénypiacát vizsgálta évtizedekre visszamenőleg, és 36 országban statisztikailag kimutathatóan létezik a Halloween-effektus. A jelenség független az időjárástól, a déli féltekén ugyanúgy működik, mint az északin.
A fogyasztási ünnepek dominóhatása
A háttérben ma már az intézményi befektetők logikája és a globális kiskereskedelmi főszezon áll. Október végén zárul sok nagy befektetési alap pénzügyi éve, így november elsejétől jelentős friss intézményi tőke áramlik a piacra. Ezzel párhuzamosan elindul az év legjelentősebb vásárlási és ünnepi sorozata: a Halloween, a november 11-i Singles’ Day, a Thanksgiving és a Black Friday, a Cyber Monday, majd a karácsony és az újév.
Kik a szezonalitás legnagyobb nyertesei?
Az Erste Market egyik elemzése szerint a befektetők a novemberi-decemberi időszakban halmozzák fel a közvetlenül érintett szektorok papírjait: a streaming-szolgáltatókét és játékgyártókét, a kaszinókét, szállodákét és vendéglátóipari vállalatokét, valamint a kiskereskedelmi és e-commerce óriásokét. Ezt a téli felhalmozást néhány hónapos tartási időszak követi, amit májusban eladási hullám zár le.
A téli ralit követő jelenségek
A Halloween-effektus által beindított hullámot a Mikulás-rali követi: a december utolsó hetére és a január első két kereskedési napjára jellemző időszakban az S&P 500 az elmúlt évtizedekben átlagosan 1,6 százalékos emelkedést produkált. Az ünnepek után jön a január-effektus: az alapkezelők a magas árak miatt januárban a kockázatosabb, de nagy növekedési potenciállal bíró kispapírok felé fordulnak, ami látványos árrobbanást hoz ebben a szegmensben.
A megfigyelések szerint a Halloween-effektus az utóbbi években némileg átalakult: a rali időben megnyúlt, a gyors emelkedés hatása sokszor májusig, sőt júniusig kitart, miközben januárban egyre gyakrabban szakítja meg a folyamatot egy kisebb-nagyobb korrekciós időszak.
A 2026-os extracsavar: a félidős választások
Idén rendkívüli politikai katalizátor is van: a novemberi amerikai félidős kongresszusi választások. A történelmi adatok szerint az amerikai elnöki ciklus négy éve közül a félidős választási évek negyedik negyedéve a tőzsde legerősebb időszaka. Ezekben az években az S&P 500 negyedik negyedéves átlagos emelkedése eléri a 6,6 százalékot, míg az elnökválasztás évében 2,5, az első elnöki évben 3,7, az elnökválasztás előtti évben pedig 3,9 százalékos. Mivel 1950 óta a piacok az esetek 84 százalékában emelkedtek a félidős választások utáni negyedik negyedévben, a politikai bizonytalanság feloldódása hagyományosan nagy ralit indít el.
Kockázatok mindig vannak
A statisztikai hátszél ellenére 2026 őszén három tényező zavarhatja meg a szezonalitást. A Fed kamatdöntései és a magas kamatkörnyezet hatásai miatt a befektetők az állampapírok felé fordulhatnak, kivonva a pénzt a részvénypiacról. Az olajárak volatilitása és a feszült geopolitikai helyzet szintén nem kedvez a részvénypiacnak, és nagy kockázatok lehetnek a technológiai szektor és a mesterségesintelligencia-beruházások esetleges lassulásában is.
