Kétezer magyar dolgozó tűnt el az osztrák munkaerőpiacról – de ez akár jó jel is lehet
Nem sok jó hírt tartogat az osztrák munkaerőpiac a legfrissebb adatok szerint: szeptemberben éves összevetésben is nőtt a munkanélküliség, és 306 624 állástalant tartottak számon, 2,5 százalékkal, mintegy 7,4 ezer fővel többet, mint egy évvel korábban. Augusztushoz képest ugyanakkor enyhe javulás tapasztalható, hiszen a nyár utolsó hónapjában még 311 448 fő volt állástalan. A munkanélküliségi ráta éves szinten 0,1 százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma mintegy 8 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki az osztrák foglalkoztatási hivatal, az AMS országos adataiból.
Az Ausztriában dolgozó magyarok esetében eddig jellemzően az volt a tapasztalat, hogy a munkaerőpiaci adatok nagyrészt követték az ország egészében zajló folyamatokat. Ezúttal azonban másképp történt.
Mi történt a magyarokkal?
Szeptemberben 2181 fővel esett vissza a határ nyugati oldalán hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma augusztushoz képest, így 131 217-en voltak alkalmazásban. Ez az AMS adatai alapján 1,63 százalékos csökkenést jelentett az egy hónappal korábban mért 133 398-hoz képest. Egy évvel korábban, augusztusról szeptemberre ennél enyhébb volt a visszaesés: akkor a magasabb bázis ellenére is csak 1,02 százalékkal csökkent az osztrák munkaerőpiacon szerepet kapó magyarok száma.
A tárca ismét közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát. Eszerint szabadúszó szerződéssel 182 főt, részmunkaidőben 6287 főt, részmunkaidős szabadúszó szerződéssel 273 főt foglalkoztattak, az önfoglalkoztatók száma pedig 9925 fő volt – utóbbi esetében a legfrissebb adat augusztusi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve augusztusban feltehetőleg ezen a téren is hasonlóan változott a kint dolgozók száma.
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 szeptemberében az előző hónaphoz képest tovább csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, hiszen a hagyományostól eltérő jogi helyzetben munkát vállalók esetében szintén minden kategóriában visszaesés mutatkozott – így kijelenthető, hogy ismét 150 ezernél kevesebb magyar kapott állást Ausztriában.
Nem menekülhetnek a szezonalitás elől
A kint dolgozó magyarok esetében a szezonalitás alapvetően meghatározó tényező. Az érintettek jelentős hányada a vendéglátásban, a turizmusban vagy a kereskedelemben dolgozik, azaz pont azokban a szektorokban, ahol a munkaerőigény szezonálisan ingadozik. Az is jellemző, hogy ősszel, a téli síszezon berobbanása előtt több vendéglátóhely visszafogott kapacitással működik, így a szezonális szerződéssel foglalkoztatottak egy részének munkaviszonya is véget érhet. Ez különösen azokat a magyarokat érintheti, akik a hagyományosabb turisztikai régiókban vállalnak munkát, viszont nincsen folyamatos szerződésük.
A turizmusban ráadásul nemcsak az idényváltás jelenthet problémát, hanem az is, hogy az elmúlt években jelentősen beszűkült a piac, egyszerűen kevesebb az elérhető állás. Az AMS februári ágazati elemzése szerint 2022 júniusa és 2026 februárja között a szálláshely-szolgáltatásban 75, a vendéglátásban pedig 66 százalékkal csökkent a nyilvántartott betöltetlen álláshelyek száma. Míg 2023-ban átlagosan 1,8 álláskereső jutott egy meghirdetett turisztikai állásra, addig 2025-ben már 3,3.
Hosszú távú következtetéseket még korai levonni, hiszen az ausztriai munkavállalás csúcsidőszaka csak novembertől indul be érdemben a síszezon és a téli turistaidőszak kezdetével. Ha azonban a következő hónapokban is visszaesés látszik a kint dolgozó magyarok számában, különösen úgy, hogy közben az osztrák munkaerőpiacon egyértelműen javulás jelei látszanak, akkor érdemes lesz azon is elgondolkozni, hogy a kormányváltás hatásai ide is begyűrűznek, és számszerűen mérhetővé válhat, hogy egyes magyarok a hazatérés mellett döntenek.
Munkanélküliség a külföldiek körében
Az osztrák munkaerőpiacon legjelentősebbnek számító küldőországokból érkező csoportok körében felemásan alakult a munkanélküliségi ráta szeptemberben – egyedül a Magyarországról és Törökországról érkezőknél nőtt a ráta. Az ugyanakkor továbbra is igaz, hogy összességében a magyarok körében a legalacsonyabb az állásnélküliek aránya: szeptemberben ez mintegy 4,6 százalék volt az augusztusi 4,5 százalék után. A grafikonon szereplő osztrák adatnak az AMS által közölt általános mutatótól való eltérését az magyarázza, hogy az október elején közzétett szám az ausztriai munkaerőpiac egészére vonatkozik, míg a jelenlegi statisztikába kifejezetten az osztrák állampolgárságú dolgozók kerültek be.
Továbbra is német-magyar fölény
A foglalkoztatottak számának alakulását a legfontosabb küldőországok esetében is megvizsgálták: augusztusról szeptemberre a sorrend változatlan maradt, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók alkotják a két legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot Ausztriában.
