Vége Orbán Viktor és Aleksandar Vučić korszakának, három új magyar képviselő lesz a szerb parlamentben
A szerbiai parlamenti választáson fölényesen, közel 600 ezer szavazat különbséggel győzött az Egyetemista Lista. Az új alakulat a szavazatok 53 százalékát szerezte meg, míg az Aleksandar Vučić vezette Egyesült Szerbia listájára a választók kevesebb mint 40 százaléka voksolt. A pontos eredményt a külföldön élő szerbek szavazatainak összeszámolása után hozza nyilvánosságra a Szerb Választási Hivatal.
Az Egyetemista Lista egyelőre csak papíron párt: működésében inkább egy alulról szerveződő korrupcióellenes mozgalom. Képviselőjelöltjei között szerepel egyetemi rektor, professzor, ügyvéd, építész, geológus, mérnök, a Szerb Nemzeti Bank korábbi kormányzója, színész, zenész, zöld aktivista és korábbi sportolók is. A lista élén Ilija Srdanović kardiológus, az Újvidéki Orvostudományi Kar professzora áll, aki a szakértői várakozások szerint a miniszterelnöki poszt legvalószínűbb várományosa.
A 250 fős szerb törvényhozásba 141 képviselőt küldhet az Egyetemista Lista, szemben az Egyesült Szerbia 103 képviselőjével. Ritkán fordul elő, hogy a győztes megszerzi a szavazatok abszolút többségét: ez utoljára 2020-ban az előre megalakult Aleksandar Vučić-féle koalíciónak sikerült, előtte pedig 2000-ben a Zoran Đinđić vezette Szerbia Demokratikus Ellenzékének. A 69 százalékos részvételi arányhoz hasonlóra utoljára 1992-ben volt példa.
A kormányváltással egy tizennégy éve fennálló rendszer dől le Szerbiában. Az új mozgalom programjában az előző hatalom elszámoltatása és a vagyonvisszaszerzés mellett egy független vizsgálóbizottság felállítása szerepel a korrupció monitorozására. Felszabadítanák a szervezett bűnözői csoportok nyomása alól a Belügyminisztériumot és a titkosszolgálatokat, a közmédiát függetlenné tennék a Vučić-korszak embereitől, a közoktatásban a kritikus gondolkodás erősítésére törekednének és ingyenessé tennék a tankönyveket. A fiataloknak, illetve az oktatásban és az egészségügyben dolgozóknak megfizethető lakhatást ígértek, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenének a vállalkozók, startupperek támogatásával.
A politikai elemzők szerint Magyarország és Szerbia kapcsolata lazulni fog az Orbán–Vučić-korszakhoz képest, de ez nem jelent romlást. Az új vezetést kevésbé intenzíven foglalkoztatja a külpolitika, korrekt, tisztességes, baráti kapcsolatra fognak törekedni. Más alapokra helyezve, alacsonyabb hőfokon, de konstruktívan folytatódhat a viszony. A szerb választók 45-50 százaléka szeretné az ország uniós csatlakozását, a többiek inkább Oroszországgal fűznék szorosabbra a viszonyt; abban szinte minden politikai erő egyetért, hogy Koszovót Szerbia részének tekintik.
Az Egyetemista Listán három vajdasági magyar jelölt is helyet kapott, akiknek a következő parlamentben szinte biztos a helye: Beszédes Nagy Andrea matematikatanár, dr. Krizmanics Imre, a Belgrádi Egyetem biológus professzora és Lázár Tibor képzőművész, pedagógus.
A Vajdasági Magyarok Szövetsége mindössze két képviselőt küldhet: a párt fennállása óta a legrosszabb eredményét érte el, alig 35 ezer szavazatot kapott, míg a 2023-as választáson még 65 ezren szavaztak rá. 1991-ben még 344 ezer magyar élt a mai Szerbia területén, a 2022-es népszámlálás idejére 185 ezer alá esett a számuk. A vajdasági magyarok politikai súlya drasztikusan csökkent, és a szövetségnek teljesen elölről kell kezdenie a kapcsolatépítést az új szerb kormánnyal.
Az új mozgalom Belgrád mind a 17 kerületében nyert, a fővárosban közel kétszerannyi szavazatot szerzett, mint Vučić pártja. A legnagyobb arányban azokban a kerületekben akartak változást, ahol az átlagkereset meghaladja a fővárosi átlagot: a belgrádi Óvárosban közel 187 ezer dinár az átlagfizetés, itt a szavazatok arányának különbsége 73-21 volt. A legfrissebb, augusztusi adatok szerint a nettó mediánkereset Szerbiában 93 325 dinár.
