Mérlegen a Tisza első költségvetése: mennyiben más, mint az Orbán-kormányoké volt?
Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben, kedden pedig Kármán András pénzügyminiszter ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait. A tervezetben szereplő, 2100 milliárd forintos többletkiadást jelentő intézkedések – az ágazati béremelések, a személyi jövedelemadó csökkentése, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai – fedezetét nagyrészt az a 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés jelentheti, amelyet az állam a saját működésén spórolna meg.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ennek a tételnek a teljesülése jelentheti a legnagyobb kockázatot. Az elemző szerint a büdzsé szerkezete összességében nem tér el homlokegyenest az Orbán-kormányok alatt megszokott modelltől. „Olyan nagy változás, ha őszinték akarunk lenni, nem látható a jövő évi költségvetési tervekben a korábbiakhoz képest” – mondta a Magyar Péter miniszterelnök hétfői bejelentéseit értékelő adásban.
Regős Gábor kiemelte, hogy összességében emelkedhetnek az ágazati különadók, például a kiskereskedelmi adó és a reklámadó, míg a társasági adó hiába válik kétsávossá, a nagy cégek effektív adóterhe így sem éri majd el a 15 százalékot. A pénzügyminiszter 11,25 százalékról beszélt.
A jövő évi költségvetés inkább az alacsonyabb jövedelmű csoportoknak kedvezhet, például a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra mérséklésével. Az ágazati béremelések, a családi pótlék duplázása, a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése vagy az egészségügyre szánt plusz 510 milliárd forint összességében 2100 milliárd forintnyi többletkiadást jelenthet.
A legnagyobb kérdés, mint minden büdzsé esetében, hogy lesz-e minderre fedezet. A kormány a kiadási oldalon 2200 milliárd forintot spórolna, ami az éves magyar GDP 2,5–3 százalékát teszi ki. Ebből 1500 milliárd forintnyi megtakarítás köthető az állami korrupció felszámolásához, aminek jelentős része az Orbán-kormányok alatt létrejött előnytelen állami és koncessziós szerződések felmondásából, újrakötéséből származhat.
Regős Gábor szerint egyelőre a kiadási tételek lefaragásánál láthatók a legnagyobb kockázatok. Ettől függetlenül a közgazdász szerint, „ha a politikai akarat megvan rá”, akkor teljesíthető a büdzsétervben szereplő és a piac tetszését is elnyerő 4,9 százalékos költségvetési hiánycél.
Az adásban szó esett az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz lakástámogatási programról, a kormány GDP-terveiről, a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájáról és a közelgő hitelminősítői döntésekről is. A jövő évi növekedési előrejelzés 2,4 százalékos GDP-bővüléssel számol.
