Szerkezeti csapdák feszítik a növekedési pályára álló magyar gazdaságot
A magyar gazdaság idén várhatóan 1,7 százalékkal bővül, a növekedés motorja azonban kizárólag a lakossági fogyasztás, miközben a beruházások évtizedes mélypontra süllyedtek – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A fellendülést komoly szerkezeti feszültségek árnyékolják be.
A makrogazdasági pálya egyik legkritikusabb pontja a bérdinamika. Bár a munkaerőpiac feszessége némileg oldódott, az iparban és az építőiparban a plusz munkaerőkereslet gyakorlatilag eltűnt. A bérdinamika viszont a minimálbér és a garantált bérminimum emelései miatt rendkívül magas maradt.
„Normális esetben a béreknek a termelékenységgel párhuzamosan kellene növekedniük, Magyarországon azonban a fizetések teljesen elszakadtak a valós termelékenységtől” – figyelmeztetett az elemző. Szerinte sürgős fordulatra van szükség, a bérdinamikának 2027-ben jelentősen le kell lassulnia.
A helyzetet nehezíti, hogy a forint az utóbbi időszakban jelentősen erősödött, a 360 és 370 közötti sávban tartózkodik az euróval szemben. A túl erős forint miatt a hazai munkaerő költsége nemzetközi szinten is magas, ami rontja a versenyképességet. Ha a közel-keleti feszültségek miatt a kőolaj ára 130 dollárig emelkedne, az euró jegyzése 380 forintig ugorhatna fel.
A K&H előrejelzése szerint a gazdaság 2027-ben 2,4 százalékkal, 2028-ban 2,8 százalékkal növekedhet. A növekedés szerkezete azonban egészségtelen: a fogyasztás élénkülése komoly hajtóerő, de a beruházások alacsony szinten vannak. A megugró fogyasztás miatt többet kell importálni, ami rontja a külső egyensúlyt.
A vállalati hitelállomány, amely 2010-ben még a régiós átlag felett alakult, mára a környező országok szintjére esett vissza. Az uniós források idén még nem tudták érdemben megtámasztani a fejlesztéseket, pedig a kohéziós alapokból érkező, tízmilliárd eurós nagyságrendű keretet legkésőbb 2029-2030-ig el kell költeni. Ha ezek a pénzek beáramlanak, jövőre megérkezhet a beruházási fordulat.
Nemzetközi szinten az Európai Unió folyamatosan veszít a világexportból, az Egyesült Államok tartja pozícióit, Kína pedig növeli részesedését. Az amerikai állampapírhozamok húsz éven nem látott magasságokba emelkedtek. A magyar állampapírok jól állnak, a kamatfelár nem növekedett. Bár a Magyar Nemzeti Bank a nyáron háromszor csökkentette az alapkamatot, a további hazai kamatvágásokat nehezítheti, ha a nagy külföldi jegybankok szigorítanak. Az idei év hátralévő részében a hazai alapkamat vélhetően 5,5 százalékos szinten marad, a kamatvágások folytatása a következő évre tolódik.
A makrogazdasági ború ellenére a hazai vállalatvezetők optimistává váltak a K&H nagyvállalati növekedési indexének adatai szerint. Az év első negyedében még a pesszimizmus dominált, a második és harmadik negyedévre drasztikus fordulat következett be. A makro alindex az indulása óta nem látott történelmi csúcsra emelkedett. Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője szerint az optimizmus elsősorban a tízmilliárd forint feletti forgalmú vállalatokra jellemző. A megkérdezett nagyvállalatok kétharmada rövid távon is pozitív változásokat prognosztizál, hároméves időtávon pedig 79 százalékuk vár javulást.
A vállalatok jövő évi jövedelmezőségét befolyásoló tényezők közül a harmadik negyedévre az árfolyamváltozások kerültek az első helyre, második a beszállítói árak, harmadik a hazai vevők helyzete. Az energiaárak kérdése hátrasorolódott. A pozitív jövőkép egyelőre nem csapódik le tömeges beruházásokban: kevesen terveznek fejlesztéseket, akik igen, azok az informatika, a digitalizáció és a termelőgépek felé fordulnak. A beruházásokhoz hosszú távú hitelekre lenne szükség, de a vállalatok mindössze öt százaléka számít arra, hogy nőni fog a hosszú távú kölcsönök iránti igény. A kis- és középvállalatok Kelet-Magyarországon, a nagyvállalatok Közép-Magyarországon a legbizakodóbbak. Ágazatilag a szolgáltatói szektor vezeti az optimizmus-versenyt, egyedül a kereskedelemben szerényebbek a prognózisok.
