Franciaország blokkolta az uniós szankciók meghosszabbítását
Az Orbán-kormány távozása után ismét kemény alkudozásba torkollott az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítása, ám ezúttal nem Magyarország, hanem Franciaország akadályozta több mint egy héten át a személyekre vonatkozó, szeptember 22-én lejáró szankciók meghosszabbítását az Európai Unió nagyköveti tanácsában.
A francia kormány két orosz oligarcha, Aliser Uszmanov és Mihail Fridman listáról történő levételét szabta feltételül. Ebben a franciák Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezéséhez csatlakoztak.
A francia kormány hivatalosan „nemzetbiztonsági érdekből” kérte a mentesítést. Sajtóinformációk szerint a háttérben az állt, hogy Uszmanovék levételéért cserébe a franciák Azerbajdzsántól az ottani hatóságok által őrizetbe vett francia állampolgárok szabadon bocsátását kérték.
Uszmanov üzleti érdekeltségei között azeri cégek is vannak, és üzbég származása miatt több szálon kötődik a „türk” világhoz. A zsidó származású Fridman esetében ez a kapcsolat nem áll fenn. Mindketten tagadják, hogy közük lenne az orosz–ukrán háborúhoz.
Az Orbán-kormány korábban többször is kezdeményezte Uszmanov levételét, Szijjártó Péter pedig egy kiszivárgott telefonbeszélgetés tanúsága szerint ígéretet tett Szergej Lavrovnak, hogy Szlovákiával együtt ezt kezdeményezik. Fridman levételét 2025 márciusától követelte a magyar kormány – eredménytelenül.
Rossz precedens és lett ellenállás
Számos tagállam amiatt háborodott fel, hogy egyes tagállamok saját érdekeik mentén szólnak bele az uniós szintű szankciókba, gyengítve azok erejét. Maria Malmer Stenegard svéd külügyminiszter sajnálatát fejezte ki két jogilag alátámasztott bejegyzés eltávolítása miatt.
A legnagyobb ellenállást Lettország fejtette ki, egészen a vétófenyegetésig. Richard Kols lett parlamenti képviselő szerint Európának nem szabad alkualapként kezelnie a szankciókat. Végül Andris Kulbergs lett miniszterelnök tartózkodott a szavazástól, így szabad utat adva Uszmanovék levételének.
Kedden megszületett a megállapodás, szerdán pedig Ilham Alijev azeri elnök kegyelmet adott a kémkedés vádjával 2023 végén letartóztatott Martin Ryan francia élelmiszerkereskedőnek. A korrupció miatt 12 éves börtönbüntetésre ítélt Anass Derraz viszont nem kapott kegyelmet.
Hároméves hosszabbítás és biztonsági garanciák
A szankciókat ezúttal nem a szokásos hat hónapra, hanem három évre hosszabbították meg, így 2029-ig nem lesz újabb vita. A lett miniszterelnök bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdtek Franciaországgal Lettország csatlakozásáról a francia nukleáris elrettentési kezdeményezéshez, a francia kormány pedig ígéretet tett katonai jelenlétének megerősítésére a balti országban.
Zelenszkij ukrán elnök szerint egyetlen név sem véletlenül szerepel a szankciós listán. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter „szégyenletesnek és indokolatlannak” nevezte a döntést, és felszólította a tagállamokat, hogy nemzeti szinten vezessenek be szankciókat Uszmanovval és Fridmannal szemben. Lettország már jelezte, hogy ezt meg fogja tenni.
Az orosz vezetés üdvözölte a lépést, mondván az összes uniós szankció törvénytelen.
Két új név kerülhet a listára
Ukrajna szeretné elérni, hogy Uszmanovék helyett két másik orosz üzletember, Vlagyimir Liszin és Vlagyimir Potanyin kerüljön fel az uniós szankciós listára. Ez súlyosan sértene uniós gazdasági érdekeket: Liszin acélipari vállalata Belgium, Franciaország, Olaszország és Dánia területén is működtet üzemeket, Potanyin pedig orosz nikkelt és palládiumot exportál az unió területére.
A legutóbbi, 21. csomagról is csak hosszú tárgyalások után sikerült megállapodni. Vezető uniós tisztviselők szerint októberben mintegy 1600 új szankciós tételt terjesztenek a tagállami külügyminiszterek elé, amelyekről a mostani tapasztalatok szerint szintén nem várható könnyű megállapodás.
