Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Az autópálya-koncessziók átvilágításának eredményeit péntek délelőtt mutatta be a közlekedési és beruházási miniszter. A kormány álláspontja szerint a szerződés jogsértő és túlárazott, ezért meg kívánja szüntetni. A tárcavezető még aznap tájékoztatja a koncesszort a megszüntetési szándékról. A miniszterelnök szerint mintegy 20 ezer milliárd forint érintett, és kijelentette: a kormány meg fogja védeni a magyar adófizetők pénzét, mivel súlyos magyar és uniós jogsértések gyanúja áll fent. Feljelentéseket tesznek az ügyben.
A miniszter elsőként kijelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti a korábbi nyilatkozatot, amellyel lehívták az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra. A magyar autópályák üzemeltetésének nagyjából kétharmadát a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-féle MKIF-nek adták, egészen 2057-ig. Jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben.
A szerződések összege a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forint lenne. A miniszter az összeg nagyságát érzékeltetve úgy fogalmazott, hogy az érintett koncessziós szerződés a legnagyobb francia koncessziók összegének nyolcszorosára rúg. Szerinte épeszű ország nem ad így koncesszióba valamit, mert egy normális konstrukcióban a magáncég a saját pénzét kockáztatja, és a profitját az útdíjakból termeli ki, nem pedig garantált állami kifizetéseket kap.
A miniszter elmondása szerint a szerződés megkötése óta a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot fizetett ki az üzemeltetőnek, és ha a rendszer a jelenlegi formájában működne tovább, 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene fizetni a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.
A kormány álláspontja szerint a szerződés azért jogsértő, mert minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam viselt, a szerződés nagy része karbantartásról szólt, és semmi sem indokolta a 35 évre történő kiszervezést. A közbeszerzési minősítésnek sem felelt meg, ráadásul a háborúra hivatkozva megemelték a kifizethető összeget egészen 2057-ig.
Az MKIF nem kapott hitelt az összeláncolt koncessziós projektekre, ezért az előző kormány 2023 áprilisában módosította a szerződést, bevezetve a részleges meghiúsulás fogalmát, megengedve a projektek szétválasztását. Hasonló módosítás volt a költségtöbblet-kompenzáció is, amelynek köszönhetően az eredeti megállapodásban rögzítettnél többet is kiszámlázhatott a koncesszor.
A miniszter szerint a magyar állam teljes mértékben átvállalta a többletterheket, a kamat- és az építőipari árkülönbözet esetleges többletét is. A 2022-ben megkötött alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, míg az utólagos módosításokkal és a jövőben lehívható opciókkal együtt ez az összeg mintegy 25 900 milliárd forintra duzzadt.
A kifogások egyik központi eleme az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakaszának háromsávosítása, amelyet az eredeti tender alapján az államnak kellett volna megvalósítania, később azonban versenyeztetés és megfelelő árkontroll nélkül bekerült a koncessziós szerződésbe. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az M1-esen jelenleg épül az M100-as út elválási csomópontja, miközben magának az M100-as gyorsforgalmi útnak a beruházását 2022-ben leállították.
