Humanoid robotok: látványos fejlődés, kérdéses hasznosság
A pekingi Humanoid Robotok Világjátékai idén látványos demonstrációt kínált a humanoid robotok technológiájáról. A legnagyobb figyelmet az kapta, hogy a Tiangong Ultra nevű robot 100 méteren kétszer is felülmúlta Usain Bolt 9,58 másodperces világcsúcsát, második alkalommal 8 másodperc 64 százados időt futva. A fizikai fejlődés szédítő: tavaly ugyanez a robot még 21,5 másodperces idővel nyerte a 100 métert.
A kínai vállalatok lehengerlő számokat produkálnak. Tavaly világszerte mintegy 20 ezer humanoid robotot szállítottak le, ezek 95 százalékát kínai cégek gyártották. Idén júliusban a kínai ipari és információs minisztérium tisztviselője arról beszélt, hogy 2026-ban az ország több mint 100 ezer humanoid robotot épít. Iparági előrejelzések szerint 2030-ra a globális termelés elérheti az 1,2 millió darabot.
A látványos mutatványok ellenére a robotok valódi hasznossága erősen kérdéses. Egy kancsóból folyadékot kilötykölés nélkül kiönteni, vagy egy konnektorba bedugni a dugót legfeljebb nagyon kontrollált környezetben képesek. Georg Stieler robotikai tanácsadó szerint nem nehéz olyan mutatványt csinálni, amit az emberek megosztanak a közösségi médiában, az igazi kihívás valami tényleg hasznosat csinálni.
A helyzet kulcsa, hogy a való világ tökéletlen és kiszámíthatatlan. Egy rossz szögben álló kábel, egy máshogy lehelyezett tárgy vagy váratlan akadály az embernek nem okoz gondot, a robot viszont elvérzik. Csia Baokszjong, a Pekingi Általános Mesterséges Intelligencia Intézet kutatója szerint a probléma az utolsó 10 centiméterről az utolsó egy centiméterre tevődik át.
A fejlesztők a mesterséges intelligencia fejlődésében reménykednek, de a nagy nyelvi modellek alapvetően a digitális világban működnek. A robotokban alkalmazott látás-nyelvi-cselekvési modelleket több ezer órán át kell valós helyzeteknek kitéve betanítani. Jelenleg nagyjából 500 ezer órányi jó minőségű betanítási adattal rendelkeznek, miközben becslések szerint körülbelül 100 millió órára lenne szükség.
Po Dzsao elemző szerint ez több nagyságrendbeli hiány, amelyet sem tőke, sem gyártókapacitások nem tudnak gyorsan áthidalni. Még a pekingi világjátékokon sok babért arató Unitree alapítója, Vang Csingszing is szkeptikus: a humanoidok egyelőre nem alkalmasak tömeges bevetésre, az AI-modellek továbbra is az iparág legszűkebb keresztmetszetét jelentik.
Az iparág 22-es csapdában van: kevés helyen éri meg a korlátozott képességű robotokat megvenni, miközben a hasznos képességekhez sokmillió órányi valós munkára lenne szükség. Valódi piaci kereslet nélkül ez hosszú évekig óriási veszteségeket generál.
Elon Musk az Optimus célárát 20 ezer dollárban határozta meg, miközben a Morgan Stanley tavalyi becslése szerint csak a felhasznált alkatrészek ára egy Optimus Gen 2 modell esetében minimum 50 ezer dollárra rúghat.
A humanoid robotok áttörését ahhoz kötik, amikor egy robot képes lesz egy átlagos lakásban a feladatok 80 százalékát szöveges vagy hangutasítások alapján megoldani. Ha ez egy-két éven belül bekövetkezik, a mostani befektetések megtérülhetnek, ha viszont egy évtized múlva, a buborék jóval a valós nyereség előtt kidurranhat.
A kínai államnak ugyanakkor több szempontból is érdeke lehet a kétes megtérülésű befektetés. A társadalom elöregedése miatt kulcskérdés a munkaerőhiány áthidalása és az idősek gondozása. A Reuters szerint a kínai haderő kutatóintézeteiben már zajlik az elméleti háttér kidolgozása, és a stratégák 5-10 éven belül bevethető robotkatonákkal számolnak.
