Trump újabb lépése a napelemek terén
Az amerikai elnök, Donald Trump, nemrégiben bejelentette, hogy új importvámokat vezet be a poliszilíciumra és a belőle készült termékekre. Ezzel a lépéssel célja, hogy csökkentse a kínai gyártók versenyelőnyét, emellett azt állítja, hogy az intézkedésekkel támogatni kívánja az amerikai termelést és védeni az Egyesült Államok technológiai versenyképességét. A bejelentést a Fehér Ház adta ki és az intézkedések 2026. december 4-én lépnek hatályba.
Trump intézkedései között szerepel egy 15%-os védővám bevezetése a poliszilíciumból készült termékekre, valamint minimális importárak megállapítása. A poliszilícium esetében kilogrammonként 21 dolláros minimális importárat, 100 dollárt a poliszilícium-tömbök és -lapkák esetében, továbbá wattonként 0,22 dollárt a napelemcellákra és 0,38 dollárt a kész napelem modulokra állapítottak meg. Továbbá, a kereskedelmi minisztérium ösztönzőprogramot dolgoz ki a hazai poliszilícium- és kapcsolódó termelési kapacitások bővítésére is.
Az amerikai poliszilícium-ipar jövője
A Fehér Ház tájékoztatása szerint a cél az amerikai poliszilícium-ipar megerősítése, valamint a félvezető- és napelemgyártás biztonságosabb ellátási láncának megteremtése. Az amerikai kormány hangsúlyozza, hogy a poliszilícium kulcsszerepet játszik az ipar számára, és az Egyesült Államok globális gyártókapacitásból való részesedése az elmúlt két évtizedben drámai mértékben visszaesett.
Donald Trump döntése az 1962-es kereskedelmi törvény 232. szakaszára hivatkozva született, amely lehetővé teszi az import korlátozását nemzeti biztonsági okokból. Ezzel a lépéssel Trump célja, hogy az amerikai ipar visszanyerje dominanciáját a műszaki területeken, különös figyelmet fordítva a környezetbarát energiatermelésre is.
Kíváncsi fejlemények a kínai helyzetről
A napelemek és a poliszilícium gyártása közötti versenyfeszültségeket egyre többször keltette fel a szakmai körök figyelmét, mivel Kína dominál a globális piacon. Trump intézkedéseivel próbálja megállítani ezt a trendet, és arra törekszik, hogy a kínai gyártók előnyét csökkentse, miközben az Egyesült Államok fenntarthatósági céljait is szem előtt tartja.
