Megugrottak a családi jövedelmek, de a háztartások közötti különbségek nőnek
A GKI legújabb elemzése alapján a magyar családok reáljövedelme 2010 óta 70 százalékkal emelkedett, azonban ez a növekedés súlyos társadalmi szakadékot teremtett az országon belül. A többgyerekes családok átlagos jövedelme a felnőttek körében a legmagasabb, míg a gyermektelen és az egygyermekes háztartások továbbra is alul teljesítenek az átlagos életszínvonalhoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a családosok jövedelme, amely a növekvő inflációval kiigazítva is jelentős emelkedést mutat, tovább segítette ezen különbségek szélesedését. A GKI elemzése rámutat, hogy a kormányzati támogatási rendszer sokkal kedvezőbben hatott a több gyermekes családokra. A családi adókedvezmény, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége, a Gyermekek Otthoni Ellátása (GYET), valamint a különböző ellátások kombinálásának lehetősége révén a családosok anyagi helyzete jelentősen javult. Különösen a két- és háromgyermekes háztartások jövedelme emelkedett drámaian, 108, illetve 68 százalékkal 2010 óta.
Az egy gyermekes családok és a gyermektelenek reáljövedelme viszont csupán 50-54 százalékos növekedést mutatott a vizsgált időszakban. Ez a járulékos hátrány a támogatások elosztásának egyoldalúságának köszönhető, mely a nagycsaládosok számára nyújtott nagyobb kedvezményeket hangsúlyozza. A támogatások egy gyermekre eső részesedése szintén csökken, ha több gyermeknevelésről van szó, így ösztönözve apákat és anyákat a gyerekvállalásra.
Új kihívások a támogatási rendszerben
A GKI elemzésének célja nem csupán a családok közötti jövedelmi különbségek feltárása, hanem annak bemutatása is, hogy milyen gazdasági kihívásokkal néz szembe az új magyar kormány. Az új kormánynak figyelembe kell vennie a jövedelmi arányokat, és olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek a középosztály és a legnagyobb hátrányos helyzetű csoportok stabilizálására összpontosítanak.
Ezek a felfedezések nemcsak fontosak a gazdasági tervezés szempontjából, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló jövőbeli politikai döntések érdekében is. Elengedhetetlen, hogy a kormány olyan stratégiákat alkalmazzon, amelyek nem csak a gyermekes családokat célozzák meg, hanem a gyermektelen párok helyzetét is figyelembe veszik, hogy a gazdasági növekedés minden réteget érintsen.
