VIMOSZ-KONFERENCIA: A LÉGIFORGALOM ÁTRENDEZŐDÉSÉNEK VÁRHATÓ HATÁSAI
A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZA) és a Gazdaságkutató Intézet (GKI) együttműködésében valósult meg a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) szakmai konferencia, amely a „Konjunktúra, gazdaság, kilátások, adatok, jövő – A turizmus aktuális helyzete 2026-ban” című rendezvény keretében történt. A konferencia célja, hogy bemutassa a turizmus jövőbeli fejlődési irányait és aktuális kihívásait.
2026. május 22-én Szöllősi Tímea foglalta össze a konferencia főbb megállapításait, hangsúlyozva, hogy az utazási szakmához tartozó döntéshozók és szakemberek számára elengedhetetlen a közvetlen információforrások elérhetősége, ezért érdemes hirdetni a szakterület megfelelő platformjain.
A légiközlekedési piac négy alapvető tényezője
Az előadó, aki a légiközlekedési ágazat jelenlegi helyzetéről beszélt, négy fő tényezőt emelt ki, amelyek jelentős hatással vannak a piac alakulására: az üzemanyagárak emelkedése, a geopolitikai bizonytalanság, a légi közlekedési kapacitáshiány, valamint a fenntarthatósági elvárások felerősödése.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) 2024-re vonatkozó előrejelzése szerint a légipar világszerte 4,2 milliárd légi utazást vár, ami azt jelzi, hogy a szektor fokozatosan magához tér a legsúlyosabb válság után. A beszámoló szerint a repülőterek és légitársaságok már elegendő személyzettel rendelkeznek a működéshez, viszont komoly problémát jelent a repülőgépek hiánya, hiszen a megnövekedett igények mellett sok esetben a kerozinellátás is kérdésessé vált.
Üzemanyagköltségek és járattörlések
A kerozin árszintje az elmúlt időszakban drámaian megemelkedett, ma már több esetben a légitársaságok költségeinek 40%-át is elérheti, míg korábban ez az arány 25% volt. Varga Gábor, az Egek Ura blog szerkesztője, rávilágított, hogy a járat törlésének hátterében gyakran gazdasági döntések állnak, amelyeket a magas üzemanyagárak egyértelműen indokolnak. A szakmai elemzések alapján nem a kerozin hiánya jelenti a problémát, hanem a bizonyos légiforgalmi útvonalakon a járatok nyereségességének csökkenése.
Európai légtér kihívásai
A prezentáción említést nyert az európai légtér működtetésének nehézségei is. Minden normális napon több mint húszezer kereskedelmi járat közlekedik Európában, a nyár csúcsszezonja során pedig ez a szám akár 35 ezerre is emelkedhet. A geopolitikai konfliktusok, mint a közel-keleti helyzet, a lezárt légterek és az utasszállító gépek ellen tervezett támadások is rávilágítanak, mennyire sebezhető ez az iparág.
Fenntarthatóság és jövőbeli trendek
A fenntarthatósági témák az iparban is hangsúlyossá váltak. Noha gyakran éri kritikák a szektort a greenwashing miatt, a legújabb generációs repülőgépek hajtóművei körülbelül húsz százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a 10-15 évvel ezelőtti típusok. Európában a fenntartható repülőgép-üzemanyagok fokozatos kötelezővé tétele várható, azonban akitérdekelt szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy még nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra, és világszinten tízmilliárd dolláros beruházásokra lenne szükség a megfelelő elérhetőségek biztosítása érdekében.
A konferencia végén a jövő trendjeiről is szó esett: a digitális technológiák fejlődése, beleértve az AI-alapú rendszereket és az adatvezérelt működést, várhatóan a következő évek nagy nyerteseivé válnak a légiközlekedésben.
