DOLCE VITA A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN
Dolce vita. Itália élménye két évszázad magyar művészetében címmel nyílik meg az új időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, amely a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részeként mutatkozik be. A kiállítás megnyitója április 9-én, szerdán esedékes.
Az augusztus 23-ig látogatható tárlaton 75 művész körülbelül 150 alkotását lehet megtekinteni. A kiállítás anyagába festmények, grafikák, szobrok, régészeti tárgyak és fotográfiák is beletartoznak. Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, a sajtóbemutatón emelte ki, hogy a kiállítás célja, hogy feltárja, miként hat Itália a magyar művészekre, bemutatva az olasz kultúra inspiráló erejét.
A kiállítás tematikusan felöleli azokat a folyamatokat, amelyek a magyar művészet Itália irányába való nyitását és a kulturális kölcsönhatásokat segítették elő. A különböző egységek között található „Úton Itália felé”, amely Ferenczy István Pásztorlányka című szobrával kezdődik, reflektálva a művész Itáliában eltöltött tanulmányi éveire és a nemzeti szobrászat módszerének kidolgozására.
A „Grand Tour: művészi zarándoklatok” szekció az olasz kultúra iránti lelkesedés történetének hátterét tárja fel. Az antikvitás alszekció Ligeti Antal, Csontváry Kosztka Tivadar és Ország Lili munkáit vonultatja fel, amelyeken keresztül megérthetjük, hogyan kapcsolódott a 19-20. századi magyar művészek antikvitásértelmezése az aktuális régészeti felfedezésekhez.
A következő egység, „A Városállamok öröksége”, azt vizsgálja, hogy az olasz városok, mint például Milánó, Firenze és Róma, milyen hatással voltak a magyar művészet fejlődésére, különös figyelmet szentelve a városok ikonikus tereinek megjelenítésére és a személyes látványélmények fontosságára.
Az „Ösztöndíjak Olaszországban” című szekció a 1927-ben alapított Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasait és a későbbi jelentős művészgenerációkat idézi fel. A kiállítást záró „Dolce vita: Itália esszenciája” rész középpontjában az olasz életérzés áll, ahol részletek láthatók Federico Fellini 1960-ban bemutatott Az édes élet című filmjéből, illetve az 1997-es Csinibaba című magyar vígjátékból.
Az idős Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos műveit bemutató „Időtlen” alegység a jellegzetes olasz tájakat eleveníti meg, további színesítve a kiállítás gazdag palettáját.
A Magyar Nemzeti Galéria tehát igazi kulturális rendezvényt kínál, amely bepillantást enged Itália és a magyar művészet kapcsolatának mélységeibe, ösztönözve a látogatókat egy intellektuális kalandra.
