Brutális béremelkedés – a statisztika mögött megbúvó okok
2026 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600 forintra nőtt, ami 26,3%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A nettó átlagkereset ezzel párhuzamosan 585 700 forintra emelkedett, 28%-kal túlszárnyalva a 2025 januári szintet. A reálkeresetek is kedvezően alakultak, 25,4%-os növekedést mutattak a tavalyi évhez viszonyítva.
A kiugró béremelkedés jelentős részét a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány egyik egyszeri, hathavi illetménynek megfelelő juttatása, a fegyverpénz okozta, amely 18%-kal járult hozzá a bruttó átlagkereset emelkedéséhez. Ennek a juttatásnak az eltávolítása esetén a bruttó átlagkereset csupán 8,3%-kal nőtt volna, ami megmutatja, hogy a statisztikai adatok mögött a különleges juttatások milyen mértékű befolyással bírnak.
Az emelkedés nem csupán a kormányzati közszolgáltatások bővülésének köszönhető, hanem a családi adókedvezmények jelentős módosítása is hozzájárult. 2025 júliusától bevezetett, megnövelt családi kedvezmények segítettek a nettó jövedelmek emelkedésében, míg 2026 januárjától a kiskorú gyermeket nevelő szülők számára nyújtott adómentesség is kedvező hatást gyakorolt a nettó keresetek alakulására.
A KSH által közzétett adatok tükrében a bruttó keresetek mediánértéke 598 700, míg a nettó mediánérték 420 200 forint, ami 11%-kal, illetve 12,5%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kormányzati intézkedések nyomán kialakult béremelkedési trend komoly hatással van a munkaerőpiac működésére, hiszen a keresetek növekedése fokozza a munkaerő megtartásának esélyeit, ugyanakkor új kihívások elé állítja a vállalatokat a munkabérek emelkedésének fenntarthatósága terén.
