Új kiállítás a Műcsarnokban: A dataizmus művészete
„A képlettől a képig – A dataizmus művészete” című tárlat 2026. március 6. és május 10. között látható, és célja az adatok, grafikonok és hálózatok kortárs művészetre gyakorolt inspiráló hatásának bemutatása. A Műcsarnokban rendezett kiállítás középpontjában Barabási Albert-László, a világszerte ismert hálózatkutató munkássága áll, aki különleges műalkotásokat hozott létre a tudomány és művészet kapcsolatában.
Szegő György, a Műcsarnok igazgatója hangsúlyozta, hogy a tárlat egy korszakhatárt jelöl, amely új perspektívából világít rá Barabási eredeti fizikusi háttérdiplomájára, és arra, hogy a tudományos és esztétikai világ hogyan találkozik. Barabási, aki jelenleg a bostoni egyetem kutatója, tudományos munkája során nemcsak információt, hanem esztétikai lehetőséget is felfedezett az adathálózatok vizuális ábráiban, ami felnyitotta az utat a művészet irányába.
Az adatok hatása a művészetre
A kiállítás egyik kurátora, Mucsi Emese kiemelte, hogy a tárlat a dataizmus fogalmát járja körül, amely azt jelenti, hogy a modern világban az adatok mindent átszőnek, beleértve a gazdaságot és a kultúrát, egészen a mindennapi életig. A látogatók egyszerre tapasztalhatják meg a tudományos kutatás és művészi alkotás párhuzamos folyamatait, valamint a Barabási Lab kutatócsoport és a Barabási Atelier alkotóműhely együttműködését.
Innovatív művészeti alkotások
Az utóbbi öt évben Barabási egy nagyszabású festészeti projektbe kezdett, amely három nyarat ölelt fel, során adathalmazok és adatvizsgálatok alapján készült műveken dolgozott. A kiállítói térben a látogatók megismerkedhetnek tizenkét különleges festőhengerekkel, amelyeket az Atelier tagjai fejlesztettek ki. Ezek segítségével jöttek létre a három fő sorozat: a „Fake News”, a „Banned Books” és a „Numbers”.
A kiállítás külön termei
A „Fake News” részben neon színekben vibráló alkotások idézik meg az álhírek világát, míg idővonalak mutatják be Barabási pályafutásának mérföldköveit. A „Banned Books” teremben olyan könyvek installációját láthatjuk, amelyeket különböző helyeken a világon valaha betiltottak – ezek a karókra tűzött kötetek erőteljes történelmi utalásokkal bírnak. A „Numbers” tér Barabási saját azonosítószámain és telefonszámain keresztül mutatja be, hogy mindannyian az adatok hálójában élünk, nemcsak mint adminisztratív azonosítók, hanem mintegy újfajta vizuális nyelv alkotóelemei is.
Barabási ezúttal saját magát is megidézi: „A modern rendszerek, mint bankok és közösségi platformok számunkra nem mások, mint adatok és számok. Ezek a számok pedig új vizuális nyelv alapjai lehetnek. A tárlat tehát nemcsak a művészet, hanem a tudomány és a társadalom interakciós lehetőségeit is feltérképezi.”
Feltűnő részvétel a turizmusban
Az események népszerűsítése szempontjából a turizmus is jelentős szerepet játszik, a részvétel lehetőségeinek bővítésével a különböző területek között. A kiállítások mellett a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencián is részt vehet, ahol a legfrissebb kutatási eredményeket tárgyalják. Hasonlóan lényeges, hogy a Műcsarnok kiállításai nem csupán a művészet számára nyújtanak platformot, hanem lehetőséget adnak a közönség és a szakmai világ összehozására is, új diskurzusokat és együttműködéseket teremtve.
Mindezek eredményeként egy olyan gazdag és sokszínű kulturális tapasztalat várja a látogatókat, amely a művészet, tudomány és a mindennapi élet határvonalán egyesíti a számokat a kifejezés új formáival.
