Brüsszel új iparpolitikai terve – viták és aggodalmak a nemzetközi színtéren
Az Európai Bizottság, egy sor kritikus vélemény kereszttüzében, bemutatta új iparpolitikai javaslatát, amely az úgynevezett Industrial Accelerator Act (IAA) néven ismert, és célja az európai gyártás megerősítése a „Made in EU” kritériumok érvényesítésével. A javaslat, amely már tavaly a Tisztaipar-megállapodás keretein belül is megjelent, különösen a stratégiai iparágak, mint az energiaigényes szektorok, nettó zéró technológiák gyártása és az autóipari beszállítói láncok támogatására összpontosít.
A Bizottság terve az állami támogatások és uniós közbeszerzések terén előnyben részesíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékeket, amelyeket Európában állítanak elő. Ugyanakkor a külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzésén keresztül a javaslat célja a nemzetközi piacon való részvétel feltételeinek átalakítása is, amellyel sokan, beleértve az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Japánt, egyaránt egyfajta protekcionizmusra utalnak.
A Kínai Kereskedelmi Kamara is bírálta a javaslatot, hangsúlyozva, hogy a „Made in EU” politikák, a kötelező technológiatranszfer és a szigorúbb ellenőrzés egyfajta protekcionista rendszert alapozhatnak meg az EU-n belül. A szervezet kifejtette, hogy e folyamatok bizonytalan jelzéseket adhatnak a globális befektetőknek, amelyek között a kínai vállalatok is szerepelnek.
Európa különböző nemzetei között ellentmondásos reakciók tapasztalhatóak. Egyes országok, amelyek a szabadkereskedelmet részesítik előnyben, mint Írország vagy a skandináv államok, attól tartanak, hogy a szigorú helyi tartalmi követelmények nemcsak torzíthatják a piacot, hanem felesleges bürokratikus terheket is róhatnak a vállalkozásokra.
Az iparpolitikai javaslat tehát aggasztó kérdéseket vet fel a nemzetközi kereskedelem és a globális piacok integritása tekintetében, miközben az EU-hoz kapcsolódó országok közti viták tovább erősítik a fokozódó feszültségeket a globális kereskedelmi arénában.
