A Belváros–Lipótváros építési szabályzatának módosítása
A Belváros–Lipótváros Önkormányzatának hivatalos honlapján közzétett egy fontos, 85 oldalas tanulmány, amely az építési szabályzat módosításának irányait vázolja fel. A dokumentum szerint a kerület bizonyos részein szigorítani kívánják a rövid távú lakáskiadás szabályozását, célként tűzve ki a közösségi igények védelmét és az ingatlanárak stabilizálását.
A turizmus rohamos növekedése és hatásai
Az utóbbi években a Belváros frekventált területein, mint a Váci utca, az Erzsébet tér és a Bazilika környéke, a turizmus kiemelkedő szerepet kapott. Az index.hu által idézett tanulmány vezetői összefoglalója egészen világosan kijelenti: “a területek már inkább a látogatók kényelmét szolgálják, mint a helyiek igényeit.”
A rövid távú lakáskiadás és a vendéglátás térnyerése drasztikusan megemeli az ingatlanárakat, miközben radikálisan csökkenti a hosszú távra bérelhető lakások számát, ezzel pedig a mindennapi élethez szükséges funkciók folyamatos kiszorítását eredményezi.
Monofunkciós belváros: Üres boltok és elérhetetlenné váló szolgáltatások
Az írásban a szerzők a „lakhatási válság” kifejezést használják, amely a monofunkciós belvárosok kialakulásához vezethet. Részletezik az egyre jobban eluralkodó jelenséget, miszerint “a mindennapi élethez nélkülözhetetlen boltok és szolgáltatások eltűnnek, míg helyüket ajándékboltok, bárok és rövid távra kiadott lakások foglalják el.”
Ez a jelenség nem csupán esztétikai, hanem komoly közösségi problémát is jelent, hiszen a turizmus miatt gyorsan cserélődő vendégkör gyengíti a lakóközösségeket. A lakosság állandó száma 2011 és 2025 között több mint nyolc százalékkal csökkent, ami aggasztó tendencia.
Szállodai kapacitás és vendégforgalom
Az V. kerület szállodai kapacitása 2025-re jelentős mértékben nő: a 2010-es kilenc szállodához képest már 48 üzemel majd, míg a férőhelyek száma 2700-ról közel 12 ezerre emelkedik. Továbbá, több mint ötszáz magánszálláshely és hasonló mennyiségű egyéb szálláshely működik e területen.
A vendégforgalom robbanásszerű növekedésének köszönhetően 2021-ben kevesebb mint 300 ezer látogatót regisztráltak, 2024-re azonban már 1,12 millió látogatóra számítanak, míg 2025-ben akár hárommillió vendégéjszakát is elérhetnek. A szálláshelyek árbevétele e három év alatt négyszereződött, meghaladva a 100 milliárd forintot, az idegenforgalmi adóból pedig közel 4 milliárd forint folyt be az önkormányzathoz.
Környezeti és társadalmi kihívások
A tanulmány figyelmeztet: a gazdasági haszon mellett a társadalmi és környezeti terhelés is jelentős mértékben megnövekedett. Az új szabályozási tervek között szerepel az új közösségi szálláshelyek tiltása, a panziók terjedésének megfékezése, és a magánszálláshelyek szigorúbb ellenőrzése is.
Lakóvédelmi zónák létrehozása
Bevezetik a “lakóvédelmi zóna” fogalmát, amelynek célja, hogy a lakóépületek előtérbe helyezzék az állandó lakosok szükségleteit. A javasolt új rendszer a lakódomináns és a turisztikai területek elkülönítésére irányul. A lakóövezetekben elsőbbséget kapnának a mindennapi életet szolgáló funkciók, míg a leglátogatottabb részeken a turizmus növekedését hivatottak fékezni.
A tanulmány rögzíti, hogy a lakóépületeknek elsősorban az állandó lakosok nyugodt otthonát kell szolgálniuk, nem pedig folyamatosan cserélődő vendégek elszállásolására kell berendezni őket.
