Orbán Viktor és az EU pénzügyi játszmája
Hatalmas kérdések körvonalazódnak az Európai Unió és Magyarország közt, ahogy a válságos Ukrajna támogatásáról van szó. Orbán Viktor kormányának nemcsak politikai, hanem súlyos anyagi döntéseket is meg kell hoznia, amelyek hatással lesznek az ország pénzügyi helyzetére és az uniós kapcsolatok jövőjére.
Nem sokkal ezelőtt derült ki, hogy Magyarország megvétózta az Európai Bizottság azon tervét, amely közös uniós hitelből finanszírozta volna Ukrajna támogatását. A közvélekedés szerint a belga kormány félelmei gátolják a tárgyalást – hiszen ha valami félresiklik, Belgium lesz az, akit az oroszok felelősségre vonhatnak a legtöbb befagyasztott összeg miatt.
Az orosz vagyon felhasználása: hatalmas összeg és politikai kockázat
A brüsszeli elképzelések szerint az uniós pénzügyi intézményekben őrzött orosz vagyont – összesen 210 milliárd eurót – használnának fel Ukrajna védelmére, ám Oroszország elleni szankciók megszüntetése érdekében. Az EU tagállamai az arányos részesedésük szerint vállalnák az anyagi terheket, ám Magyarország csupán 1,2%-át, azaz 2,4 milliárd eurót vállalna a pénzügyi védőháló kiépítésére.
A legnagyobb terhet Németország viselné, 51,3 milliárd eurós kitettséggel, míg Franciaország 34 milliárdot kockáztatna. Mindeközben Belgium csupán 13,4 milliárd eurót lenne hajlandó biztosítani, hiszen a jórészt ott őrzött vagyon ügyét nem akarja, hogy az Alih alapjául szolgáljon.
Belgium és Franciaország ellenállása
Belgium miniszterelnöke nyíltan kifejezte aggodalmait: „Ki hiszi, hogy Putyin higgadtan elfogadja az orosz vagyon elkobzását?” – szögezte le Bart de Wever. Ezzel párhuzamosan a francia kormány is hezitál: a belföldi bankokban lévő orosz vagyont egyelőre nem kívánják felhasználni Ukrajna megsegítésére, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Franciaország több mint 18 milliárd eurót birtokol orosz vagyonból, amit különböző kereskedelmi bankoknál helyeztek el. Ezen források felhasználása egyelőre tabunak számít, s a kormány sem osztja meg a nyilvánossággal, hogy mely bankok tárolják őket.
Magyarország kormányának hivatalos álláspontja
Orbán Viktor világosan fogalmazott a kérdésben: „Magyarország soha nem fog részt venni olyan döntésben, ami elvonja más pénzét. Mi nem vagyunk tolvajok.” Ezzel a nyilatkozattal a magyar kormány egyértelműen elutasította, hogy a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajna megsegítésére igényeljenek részesedést.
Ha Magyarország hátrálna a pénzügyi védőháló mögül, akkor a kieső összegeket más tagállamoknak kellene maguk között elosztaniuk. Ez a forgatókönyv gyorsítaná a költségvetési terheket, amelyeket a megmaradt EU tagállamoknak kellene viselniük.
Összegzés
Ahogy a válsághelyzet egyre mélyül és a politikai feszültségek nőnek, úgy a támogatás módjának megbeszélése egyre sürgetőbbé válik. Az EU-n belüli ellentétek és a kölcsönös bizalom hiánya kockázatot jelent a közösség számára, melynek középpontjában most Ukrajna támogatása áll. Magyarországnak nemcsak a saját érdekeit, hanem a szoros politikai szövetségeket is mérlegelnie kell, amikor döntéseket hoz az elkövetkezendő hetekben.
