Drámai csökkenés a magyar külkereskedelmi egyenlegben
2026. március 2-án a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye alapján megjelentek a januári külkereskedelmi adatok, amelyek komoly aggodalomra adhatnak okot. Januárban a külkereskedelmi aktívum mindössze 12 millió euróra zsugorodott, ami 756 millió eurós romlást jelent az előző év azonos időszakához képest. A kivitel volumene 9,9%-kal csökkent, míg a behozatalé 2,3%-kal nőtt.
Export és import adatok
A hónap során a kivitel értéke 11,5 milliárd euróra (4407 milliárd forint), míg a behozatalé szintén 11,5 milliárd euróra (4402 milliárd forint) rúgott. A KSH statisztikái megmutatják, hogy az export értéke 4,5%-kal csökkent, míg az import 2,0%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 6,8%-kal, míg a behozatalé 5,1%-kal bővült.
Árszínvonal és forint-hatások
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitel esetében 1,0%-kal, a behozatalban pedig 7,0%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A cserearány 6,4%-kal javult, ami némiképp mérsékli a helyzet súlyosságát. Az euróhoz képest a forint 6,7%-kal, a dollárral szemben pedig 18%-kal erősödött.
Gépek és szállítóeszközök szerepe
A statisztikák szerint a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 6,0%-kal csökkent, míg importvolumene 12%-kal nőtt. Ez a kategória jelentős hatással volt a külkereskedelmi egyenlegre: a kiviteli oldalon 3,2 százalékponttal csökkentette a teljes export volumencsökkenését, míg a behozatalban 5,3 százalékponttal növelte a teljes volumennövekedést.
Az adatok tükrözik a magyar gazdasági környezet kihívásait, és figyelmeztetnek arra, hogy a külkereskedelmi egyenleg romlása nemcsak a gazdasági növekedésre van hatással, hanem a forint árfolyamára és az inflációra is. A jövőben a kormányzati intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek a gazdasági stabilitás helyreállításában.
