BUX-index és főbb részvények árfolyama
A BUX index értéke 126 673,84 pont, ami 0,90%-os csökkenést jelentett, összesen 1 147,00 pontos mínusszal. Az OTP Bank részvényeinek árfolyama 39 690,00 Ft-ra esett, ez 1,88%-os visszaesést jelent, ami 760,00 Ft csökkenésnek felel meg. A MOL részvénye pedig 3 570,00 Ft-on zárta a napot, csupán 0,17%-kal, 6,00 Ft-ot csökkent. A Richter részvény árfolyama stagnált 11 820,00 Ft-on, míg az MTelekom ára 1 992,00 Ft-ra növekedett, ami 0,10%-os emelkedést jelent, azaz 2,00 Ft-t kaptak hozzá.
Román építőipari növekedés
2025-ben Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) jelentése szerint 8%-kal bővült az építőipari termelés. Különösen eredményes volt a lakásépítés, mely 11,4%-os növekedést mutatott a megelőző évhez képest. A nem lakás jellegű épületek és az infrastrukturális projektek 13%-os respektív, valamint 4,5%-os növekedést regisztráltak. A decemberi adatok alapján az építőipar teljesítménye nyers adatok szerint 5,3%-kal felülmúlta az előző év azonos hónapját, míg a naptárhatástól megtisztított adatok szerint ez a növekedés 3,8%-ot mutatott.
A lakások és infrastrukturális létesítmények termelését nézve 1,4%-os és 1,9%-os visszaesés figyelhető meg az előző évhez képest, ugyanakkor a nem lakás célú épületek esetében 25,2%-os emelkedéssel számoltak. A naptárhatástól megtisztított szélesebb kontextusban a lakásépítési volumen 1,2%-os, az infrastrukturális projekteknél pedig 0,2%-os csökkenését figyelték meg, míg a nem lakás célú épületek esetén 24,5%-os növekedést tapasztaltak.
Piaci trendek és döntések
Az Európai Bizottság egy rendkívüli ülést tartott, hogy áttekintse a magyar kormány lépéseit, amelyek a dízelszállítás leállítására irányultak Ukrajna irányába. Habár a két ország csupán kis részét adja az Ukrajnába importált dízelnek, ez mégis jelentős hatással volt a nemzetközi gázárakra, amelyek csütörtökön ugrásszerűen emelkedtek. Ezen túlmenően a Brent olaj ára is nőtt, amely hordónként több mint 1 dolláros drágulást eredményezett.
Az érkező hírek arra figyelmeztetnek, hogy a magyar kormány áramot és gázt sem kíván adni Ukrajnának, ami tovább fokozhatja a regionális feszültségeket. A döntések mögött politikai megfontolások állnak, ami következményekkel járhat a hazai energetikai helyzetre is.
