Oroszország Ambiciózus Terve a Holdra Telepítendő Atomerőműről
Oroszország a következő évtizedben atomerőművet kíván kialakítani a Holdon, célja, hogy energiaforrást biztosítson különféle holdkutatási programjaihoz és a közös orosz-kínai kutatóállomáshoz. Az elképzelés 1961 óta érlelődik, amikor Jurij Gagarin elsőként ért a világűrbe az orosz űrprogram keretein belül. Azóta azonban Oroszország, amely egykor vezető szerepet játszott az űrkutatásban, a közelmúltban lemaradt az Egyesült Államokhoz és Kínához képest.
Az orosz űrvállalat, a Roszkoszmosz bejelentette, hogy a tervek szerint 2036-ig megvalósítják a holdi erőművet, amelynek kivitelezésére szerződést kötöttek a Lavocskin cég által. Bár a Roszkoszmosz nem erősítette meg, hogy az erőmű nukleáris lesz, a projektben részt vesz a Roszatom és a Kurcsatov Intézet, Oroszország vezető atomenergetikai kutatóintézete.
A Tervezett Erőmű Feladatai és Célok
A Roszkoszmosz közlése szerint az erőmű a holdprogram energiaellátására irányul, ideértve a holdjárókat és egy obszervatóriumot is. Emellett a projekt célja a közös orosz-kínai Nemzetközi Holdkutató Állomás infrastruktúrájának támogatása. Dmitrij Bakanov, a Roszkoszmosz vezetője, már korábban is kifejezte ambícióikat, miszerint céljuk nem csupán atomerőművet létrehozni a Holdon, hanem a Vénusz kutatása is.
A holdi erőmű megépítése a Roszkoszmosz polyvalens célkitűzései közé tartozik; a projekt alapvető lépés egy állandó tudományos bázis létrehozásához, amely a hosszú távú holdkutatási programok alapjául fog szolgálni.
Amerikai Versenytársak
Oroszország nem áll egyedül a holdi atomenergetikai tervekkel. A NASA ugyanis szintén jelentette, hogy atomreaktort kíván telepíteni a Holdra 2030-ig. Sean Duffy, az amerikai közlekedési miniszter egyértelműen jelezte, hogy a Kínával folytatott verseny miatt elengedhetetlen az energiaellátási kapacitások bővítése a holdbázis működtetéséhez. Duffy megemlítette, hogy az Egyesült Államok lemaradásban van, és az energia kulcsszerepet játszik a jövőbeli emberi jelenlét megvalósításában a Holdon és később a Marson is.
Különböző vélemények szerint ez a globális „holdi aranyláz” kezdete lehet. A NASA becslései szerint a Holdon akár egymillió tonna hélium–3 is fellelhető, amely a Földön rendkívül ritka. Ezen kívül ritkaföldfémek, mint például szkandium és ittrium találhatóak, melyek nélkülözhetetlenek a modern technológiákban.
A Jövő Kilátásai és Kihívásai
Miközben Oroszország és az Egyesült Államok a holdi erőművekkel kísérleteznek, számos nemzetközi szabályozás érvényes a világűrben történő nukleáris tevékenységekre, amelyek lehetővé teszik az energiaforrások alkalmazását, de tiltanak nukleáris fegyverek telepítését. Az elkövetkező években erőteljes verseny várható a Holdra irányított kutatási és energiaforrás erőfeszítések terén.
Oroszország tervei tehát nemcsak az űrkutatás iránti elkötelezettségüket mutatják meg, hanem azt is, hogy milyen fontos szerepet tulajdonítanak a világűrben való energiatermelés jövőjének, amelyek alapvetően meghatározzák majd a következő évtizedek technológiai fejlődését.
Link: További információ
Forrás: privatbankar.hu/cikkek/tudomany-technika/oroszorszag-atomeromuvet-letesitene-a-holdon.html
