Oroszország várakozása az atomfegyver-egyezmény ügyében
Oroszország hivatalosan is bejelentette, hogy várja az Egyesült Államok válaszát Vlagyimir Putyin elnök javaslatára, amely arra vonatkozik, hogy a két ország közösen fenntartja az Új START nevű fegyverzetkorlátozási megállapodást. Ez a megállapodás kevesebb mint két hónap múlva lejár, február 5-én kapja meg végső határidejét.
Az Új START megállapodás célja, hogy korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország által birtokolt stratégiai nukleáris robbanófejek és a szárazföldi vagy tengeralattjáróról indítható rakéták számát. A Reuters riportja szerint Putyin már szeptemberben kilátásba helyezte, hogy a jövőben egy éven keresztül fenntartja a szerződés által előírt korlátozásokat.
Donald Trump októberben a javaslatot „jó ötletnek” tartotta, ezzel is kifejezve a fegyverzetkorlátozás iránti érdeklődését.
Feszültség az amerikai-orosz kapcsolatokban
Szergej Sojgu, a nagyhatalom biztonsági tanácsának titkára, újságíróknak elmondta, hogy „kevesebb mint 100 nap maradt az Új START lejáratáig”. Szavai szerint Moszkva javaslata lehetőséget kínálna arra, hogy megállítsák a jelenlegi, nukleáris fegyverzetkorlátozással kapcsolatos romboló folyamatokat.
Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen több mint 10 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami a világ nukleáris arzenáljának 87 százalékát jelenti. Kína, amely a harmadik legnagyobb nukleáris hatalom, körülbelül 600 robbanófej mögött áll a becslések szerint.
A jövőbeli lehetőségek
Mivel a nagy nukleáris hatalmak modernizálják arzenáljaikat, és a NATO bővítése, valamint Oroszország ukrajnai háborúja által generált feszültségek miatt a legtöbb eddigi egyezmény gyakorlatilag megszűnt, jelenleg incognito állapot uralkodik. A párbeszéd helyett a kölcsönös hibáztatás vált jellemzővé.
Rose Gottemoeller, az Új START szerződés egyik amerikai tárgyalója hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok érdeke lenne a megállapodás folytatása Moszkvával. Az érvek között szerepela a stratégiai stabilitás helyreállításának szükségessége a kínai katonai fejlesztésekkel szemben, ami sürgetővé válik a közeljövőben.
Bár a feszültségek és a politikai játszmák árnyékában lebegett a nukleáris fegyverzetkorlátozás jövője, a világ figyelme Oroszország és az Egyesült Államok válaszára irányul. Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája nyitva hagyja a kérdést: képesek lesznek-e a felek újra asztalhoz ülni és előrelépni a fegyverzetkorlátozás ügyében?
Az elkövetkező hetek kritikusak lesznek a globális nukleáris politikában, amelynek kimenetele nemcsak a részes felek, hanem a világ biztonsága szempontjából is meghatározó jelentőségű. A remény, hogy megoldás születik a kölcsönös fenyegetettség helyett, egyelőre csak remény marad, amíg konkrét lépések nem történnek.
