Politikai megbízást teljesít a MOL?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban bejelentette, hogy a MOL 2,5-szeresére növeli a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását Szerbiába, a szomszédos ország energiaellátásának biztosítása érdekében. Az üzlet pénzügyi részleteiről azonban nem esett szó, ami sok kérdést vet fel a részvényesek számára.
Az, hogy egy elvileg független részvénytársaság tranzakcióját a külügyminiszter nyilvánosságra hozza, rendkívüli. Kérdések merülnek fel: Ez a döntés valóban a részvényesek javát szolgálja, vagy csak egy újabb politikai játszmáról van szó? A MOL támogatása valóban humanitárius célokat szolgál, vagy pénzügyi érdekek motiválják a döntést?
Szijjártó hozzászólásaiban többek között az EU-ellenes érveit is megemlítette, ami nem volt releváns a témában, tekintettel arra, hogy a Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) a közelmúltban az Egyesült Államok által elrendelt oroszellenes szankciók alá került. A NIS nem vált meg orosz tulajdonosaitól, így Szerbia felelőssége is felvetődik a kialakult helyzet miatt. Ráadásul a szankciók már október 9-től hatályosak voltak, amely miatt Szerbia 45 napos haladékot kapott a helyzet megoldására, ám nem tettek semmit.
Felmerül a kérdés, ki áll a MOL mögött valójában? Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar kormány a MOL-lal karöltve segíti az amerikai szankciók kijátszását, amely a pénzügyi következmények csökkentésére irányul. Ilyen lépésekkel Magyarország nemcsak hogy az orosz tulajdonosoknak kínál menekülési útvonalat, hanem hajlandó támogatni az ukrajnai háború egyik kulcsfinanszírozóját is. Kérdés, hogy a MOL részvényesei tudatában vannak-e ennek, és akarják-e, hogy pénzük ilyen célokra legyen felhasználva?
