Az Európai Parlament sürgeti Magyarországot az Isztambuli Egyezmény ratifikálására
Az Európai Parlament (EP) legutóbbi plenáris ülésén az uniós szintű intézkedések gyorsított bevezetését követelte, amely a nemek közötti egyenlőség és a nemi alapú erőszak elleni harcot célozza. A plenáris ülésen elfogadott jelentés egyértelműen felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó stratégiát a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítására a 2026-2030 közötti időszakra.
A képviselők határozottan szeretnék elérni, hogy a bizottság javaslatot terjesszen elő a nemi alapú erőszakot határokon átnyúló bűncselekményként való nyilvántartására. Emellett hangsúlyozzák, hogy a nőgyilkosságot, amely a nők nemi identitásával összefüggő gyilkosságokat foglalja magában, külön bűncselekményként kellene kezelni. A nemrégiben elfogadott, a nőkkel szembeni erőszak ellen küzdő jogszabály végrehajtásához is elengedhetetlen irányelvek kialakítása szükséges.
Az EP továbbá arra kérte a bizottságot, hogy dolgozzon ki egy harmonizált definíciót, amely a beleegyezés hiányán alapuló nemi erőszak jogi fogalmát öleli fel. Kiemelték, hogy sürgős szükség lenne a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására irányuló Isztambuli Egyezmény ratifikálására is, mivel több tagállam még nem tette meg ezt a lépést.
Egészségügyi és munkaerőpiaci intézkedések
A jelentés részét képező követelések az egészségügyi ellátás nemi szempontból kiegyensúlyozott hozzáférésének biztosítására is vonatkoznak. Az EP-képviselők követelik, hogy az EU összes tagállama szüntesse meg a nemek közötti egészségügyi egyenlőtlenségeket, és biztosítsa a nők által aránytalanul érintett betegségekhez való hozzáférést.
Emellett fontosnak tartják a nők munkaerőpiaci integrációjának elősegítését, különös figyelmet fordítva a foglalkoztatás és nyugdíjak területén tapasztalható különbségekre, amelyek elkerülhetetlenek a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek csökkentése érdekében.
Minimálbér és jogok védelme
A képviselők emellett sürgették a minimálbérrel, a bérek átláthatóságával, valamint a nők igazgatósági tagságával kapcsolatos uniós irányelvek időben történő végrehajtását. Továbbá a demokratikus visszacsúszás ellen is fellépnének, hangsúlyozva, hogy a női és szexuális kisebbségek jogainak védelme elengedhetetlen az EU jövője szempontjából.
Az EP-képviselők érvelése világosan mutatja, hogy a nemi egyenlőség és a nők védelme az EU prioritásai között szerepel. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásához szükséges lépések tehát nem csupán jogi, de morális kötelezettségként is jelentkeznek.
Az EU jövője és a benne élők jogai most kulcsszerepet kapnak, és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy ezek a fundamentalista and megoldások ne csupán ígéretek maradjanak, hanem megvalósuljanak a gyakorlatban is.
