Széttartó nézetek az orosz energiafüggőségről
A legújabb felmérés egészen riasztó képet fest a magyar társadalom orosz energiafüggőségéről. Az Europion által készült kutatás szerint a közvélemény rendkívül megosztott, és alapvetően alacsony tájékozottságról tanúskodik. Az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság alig 24%-a van tisztában azzal, hogy Magyarország energiaimportjának 80%-a Oroszországból származik. Ráadásul a válaszadók közel egyharmada még becslést sem tudott adni az orosz energia részesedésére.
Függőség és politikai torzítások
Az orosz-ukrán háború során a közvélemény érzékelése szerint a függőség nem csökkent, sőt, a megkérdezettek 32%-a úgy véli, hogy nőtt. A válaszadók elsöprő része viszont (51%) azt állítja, hogy a helyzet változatlan maradt. A politikai megoszlás is éles képet ad a társadalom hozzáállásáról: míg a kormánypárti szavazók inkább az orosz energia vásárlását támogatják, addig az ellenzéki választók jelentős része az energiafüggetlenséget tartja előnyben.
Olcsó energia vs. energiafüggetlenség
A kutatás második része azt vizsgálta, hogy a lakosság inkább az olcsó energiát vagy az energiafüggetlenséget preferálja. A válaszadók 54%-a az olcsó energiát tartotta fontosabbnak, még ha az orosz importból is származik. A demográfiai elemzés szerint a kisebb településeken élők és a hírolvasással legkevesebb időt töltők körében a támogatók aránya kiugróan magas. Ám a politikai hovatartozás mentén a szakadék óriási: míg a kormánypártiak túlnyomó többsége votál az olcsó energia mellett, a Tisza-szavazók egyértelműen az energiafüggetlenséget választják.
Szankciók és társadalmi hatások
Az orosz energiaimportal kapcsolatos uniós szankciók megítélése szintén megosztja a társadalmat. A megkérdezettek körében egyenlő arányban oszlanak meg a vélemények: 36% kívánja az igazodást a szankciókhoz, míg ugyanennyi ellene van. A választások előtt fontos felvetés ez, hiszen a közvélemény megosztottsága a kormány és az ellenzék közötti adok-kapok csatákban is kulcsszerepet játszik majd.
A jövő energiaforrásai
A megkérdezettek egy része bizakodó, hiszen közel fele úgy véli, hogy az orosz energiaforrásoktól való leválás reális, felettébb fontos küldetést jelent. Kérdés, hogy a politikai vezetés fog-e tenni lépéseket a függőség csökkentése érdekében, vagy a költségek és a politikai döntések torzult olvasata az irányadó.