Nyilvánosak az ügynökakták – az első percekben túlterhelt volt az oldal
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – mondta Magyar Péter miniszterelnök az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alagsorából bejelentkezve, miközben megtekintette a levéltárban őrzött dokumentumokat.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala alkalmából meghirdetett sajtótájékoztató előtti élő közvetítésben a kormányfő azt mondta, a szocialista diktatúra összeomlása után számos közép-európai országban nyilvánosságra kerültek a beszervezések, valamint a rendszer fenntartóinak névsora, de Magyarországon ez elmaradt. Állítása szerint a kormányok 36 éven keresztül akadályozták az akták nyilvánosságra hozatalát.
A rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Magyar Péter a nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólított fel.
A nyitottaktak.hu az első percekben túlterhelődött, délelőtt negyed 11 után viszont már elérhető volt.
Két nappal ezelőtt az Országgyűlésben Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője egyetértését fejezte ki az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Szerinte ugyanakkor 30-40 évvel ezelőtt kellett volna ezt megtenni, és a mulasztásért többek között a korábbi SZDSZ-es politikusokat tette felelőssé.
A Fidesz bírálta a nyilvánosságra hozatal módját. Bóka János frakcióvezető a Facebook-oldalán azt írta: a Tisza ma is átveri a magyar embereket, a több tízezer, összefüggéseiből kiragadott dokumentum minden elemzés nélküli nyilvánosságra hozatala nem visz közelebb a múltunk megismeréséhez és feldolgozásához.
„A Rákosi- és Kádár-korszakban együttvéve 150-160 ezer hálózati személy lehetett, közülük mintegy hatvanezer nevet ismerhet meg most a nyilvánosság” – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a sajtótájékoztatón.
A főigazgató hangsúlyozta: az emberek többsége a diktatúrában egyszerre volt áldozat és elkövető. Hozzátette, rengeteg embert megzsaroltak a beszervezéskor, az 1956-os forradalom után például sok esetben éppen a forradalomban való részvétellel gyakoroltak nyomást a beszervezni kívánt személyekre. Azt javasolta, hogy ha valaki egy ismerős névre talál rá a nyilvánosságra hozott dokumentumokban, akkor inkább érdeklődő és kíváncsi legyen, ne pedig ítélkező.
Cseh Gergő Bendegúz közölte, mintegy öt kilométernyi iratanyag áll rendelkezésre, ezek harmada található a raktárban, és folyamatosan bővül az állomány. Az iratokat légkondicionált raktárban, biztonsági intézkedésekkel védve őrzik.
