Kiszámolták, kik spórolhatnak egymillió forintot az új KATA-val – és kik járhatnak rosszabbul
Akár évi egymillió forinttal is csökkenhet egyes vállalkozók adóterhe a kisadózó vállalkozások tételes adójának megújításával, másoknak ugyanakkor továbbra is az átalányadózás maradhat a kedvezőbb. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) konkrét vállalkozói példákon vizsgálta a tervezet várható hatásait, és arra jutott, hogy a nyugdíjasok esetében különösen indokolt lenne a szabályok módosítása.
A szövetség alapvetően támogatja a KATA megújítására irányuló kormányzati terveket. Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerintük egyszerűsítheti a legkisebb vállalkozások adózását, ösztönözheti a vállalkozói aktivitást, és hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez. Több ponton azonban módosítanák a szabályozást.
Az egyik legfontosabb változás, hogy az új KATA ismét lehetővé tenné a vállalkozások és más szervezetek felé történő számlázást. A főállású vállalkozók mellett a mellékállásúak, a nyugdíjasok és a tanulmányaik mellett vállalkozók is választhatnák ezt az adózási formát. A tervezet szerint a főállású kisadózók havi tételes adója 100 ezer, a nem főállásúaké 50 ezer forint lenne, az éves bevételi értékhatár pedig 22 millió forintra emelkedne. A VOSZ szerint a magasabb adóteher ellenére a változtatás szükséges ahhoz, hogy a KATA hosszabb távon is fenntartható legyen.
A szövetség előzetes modellszámításai szerint egy évi 18 millió forintos árbevételű, több vállalkozásnak szolgáltató informatikai vagy tanácsadó egyéni vállalkozó éves közterhe a jelenlegi átalányadózáshoz képest akár egymillió forinttal is csökkenhet. Egy évi 8 millió forintos bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó mellékállású vállalkozó pedig több mint félmillió forintot takaríthatna meg évente. Nem mindenki járna azonban ilyen jól: a 80 százalékos költséghányadra jogosult szakmákban, például a fodrászoknál és a taxisoknál jóval kisebb lehet a különbség, egyes nyugdíjas vállalkozóknak pedig továbbra is az átalányadózás maradhat kedvezőbb.
A VOSZ külön kedvezményt javasolna a nyugdíjas vállalkozóknak, akik számára a havi 50 ezer forintos tételes adó sok esetben magasabb terhet jelentene a jelenlegi átalányadózásnál. Példájuk szerint egy évi 8 millió forintos bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó nyugdíjas tanácsadó jelenleg hozzávetőleg 370 ezer forint személyi jövedelemadót fizetne évente, míg az új KATA alapján 600 ezer forint lenne az éves tételes adója.
A szövetség egyik legfontosabb kifogása a megrendelői koncentrációra vonatkozó szabály. A tervezet alapján megszűnne a KATA-jogosultság, ha egy vállalkozó éves bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származna. Bár a VOSZ egyetért a bújtatott foglalkoztatás visszaszorításának céljával, úgy véli, hogy a korlátozás a valódi vállalkozói tevékenységet is akadályozhatja, különösen azokban a szakmákban, ahol a vállalkozók több hónapos projekteken dolgoznak. Ez érintheti a filmes és televíziós szakembereket, fotósokat, építészeket, mérnököket, grafikusokat, marketingeseket és tanácsadókat is. A szervezet a korábbi munkáltatónak történő számlázásra vonatkozó, tervezett 24 hónapos tilalmat is túlzottan szigorúnak tartja, és az 50 százalékos küszöb emelését, illetve a tényleges vállalkozói önállóságot vizsgáló feltételek bevezetését javasolja.
A VOSZ a bevételi értékhatárok hosszabb távú összehangolását is szorgalmazza. Kedvezőnek tartja, hogy a KATA tervezett 22 millió forintos éves bevételi határa 2027-ben megegyezne az áfa alanyi mentességének értékhatárával, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a határok átlépése jelentős többletadminisztrációt és adóterhet okozhat. A szövetség ezért az értékhatárok rendszeres, kiszámítható felülvizsgálatát és az adminisztráció egyszerűsítését javasolja.
A szabályozás véglegesítése előtt a VOSZ részletes hatásvizsgálatot is szükségesnek tart, amely az új KATA-t az átalányadózással és más választható adózási formákkal együtt értékeli. Ez különösen azért fontos, mert 2027-ben az átalányadózás általános költséghányada 50 százalékra emelkedik. A törvénytervezet társadalmi egyeztetése október 14-ig tart, a VOSZ azonban a határidő meghosszabbítását kezdeményezi, és közvetlen szakmai egyeztetést is szeretne a Pénzügyminisztériummal.
