Pestisgyanús haláleset Szibériában – nemzetközi aggodalom és karantén
Egy szibériai pestiskutató intézet fiatal munkatársa, a 28 éves Darja Sipilova október 2-án megbetegedett a munkahelyén, majd életét vesztette. Halálának pontos körülményei egyelőre tisztázatlanok. Egy magas rangú orosz tisztviselő a közösségi médiában azt állította, hogy Sipilova „pestisben halt meg”, az orosz egészségügyi felügyeleti hatóság (Roszpotrebnadzor) azonban később úgy nyilatkozott, hogy a nő „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban” hunyt el. Helyi médiajelentések szerint Sipilova az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet laboratóriumában történt baleset – állítólagosan egy eltört, fertőzött kémcső – következtében fertőződött meg, ezeket az információkat azonban hivatalosan nem erősítették meg.
A lehetséges oroszországi pestisjárvány híre világszerte aggodalmat keltett. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és több információt kér tőle. Brüsszelben az Európai Unió Egészségügyi Biztonsági Bizottságának ülésén vitatják meg a helyzetet, Mongólia és Kína hatóságai pedig szintén további tájékoztatást kérnek az incidensről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatokat kért az orosz felektől az irkutszki régió helyzetéről, és ez alapján alacsonynak értékeli a kockázatot az oroszországi lakosokra, valamint nagyon alacsonynak az európai emberekre nézve.
Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta, hogy a teljes és átlátható információmegosztás kiemelt fontosságú a pontos kockázatértékeléshez és az „ellentmondásos jelentések tisztázásához”. A globális aggodalom fő forrása nem maga a lehetséges járvány, hanem az orosz hatóságok hivatalos kommentárjainak hiánya.
Közel 200 embert helyeztek karanténba Szibériában. A közösségi oldalakon terjedő információk szerint legalább öt kórházat – köztük egy gyermekkórházat és egy szülészeti klinikát – háromhetes karantén alá helyeztek, a betegek nem hagyhatják el az intézményt, a látogatás pedig tilos. Kötelező maszkviselést rendeltek el az Irkutszki Alumíniumgyárban, a moszkvai hatóságok pedig állítólag elkezdték ellenőrizni az Irkutszkból érkező légiutasok testhőmérsékletét. Ezzel párhuzamosan büntetőeljárás indult halálos kimenetelű egészségügyi szabályszegés miatt. Mihail Favorov epidemiológus kijelentette, hogy a Roszpotrebnadzor vezetőjének, Anna Popovának a személyes jelenléte Irkutszkban arra utal, hogy a helyzet „szörnyű és kritikus”.
A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza, amely általában rágcsálókban, például patkányokban él, de embereket is megfertőzhet. Ugyanez a baktérium három különböző típusú pestist okozhat. A bubópestis bolhák útján terjed állatokról emberekre, és duzzanatot (úgynevezett bubókat) okoz a nyirokcsomókban; tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, hidegrázás és gyengeség, és kezelés nélkül a betegek 30–60 százaléka meghal. A vérmérgezéses pestis kezeletlenül vagy közvetlenül is kialakulhat, ha a betegség bejut a véráramba, súlyos fertőzést, vérzést és vérmérgezést okozva a szervekben. A tüdőpestis – Sipilova szibériai halálának feltételezett, de nem megerősített oka – akkor fordulhat elő, amikor a bubópestis átterjed a tüdőre, és emberről emberre is terjedhet apró légúti cseppek útján. Ez a pestis legritkább, de legsúlyosabb formája, kezelés nélkül a halálozási arány akár 100 százalék is lehet.
A bubópestis történelmi léptékű pusztítást okozott: a Földközi-tenger nyugati részén i. sz. 541 és 750 között több tízmillió ember haláláért volt felelős, a középkorban pedig Európa lakosságának közel a felét pusztította el. A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején kitört harmadik világjárvány 12 millió ember halálát okozta. A betegség napjainkban is előfordul Közép-Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Szibériában, jellemzően vidéki és mezőgazdasági területeken.
A pestis antibiotikummal kezelhető: egy 10–14 napos kúrával jól gyógyítható, feltéve, hogy a gyógyszerezést a fertőzés után röviddel elkezdik. 1995 óta azonban számos antibiotikum-rezisztens törzset észleltek a vadonban, és az 1980-as években a Szovjetunió tudósai is rezisztens törzseket fejlesztettek ki. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a Sipilova halálát okozó vírustörzs antibiotikumokkal nem kezelhető, vagy hogy a laboratórium biológiai fegyvereket kutatna. Oroszországban az 1930-as évek óta létezik vakcina a pestisre: egy gyengített, élő pestisbaktérium-törzset használnak a betegség megelőzésére, amely mind a bubópestis, mind a tüdőpestis ellen védelmet nyújt. Oroszországban és Kazahsztánban évente néhány tízezer ember részesül ebben a védőoltásban, elsősorban a pestiskutató laboratóriumok munkatársai és az enzootikus területeken élő lakosság. A vakcina körülbelül egy évre biztosít immunitást, így a veszélyeztetett csoportoknak évente emlékeztető oltást kell kapniuk.
