Kivégzési botrány Tennessee-ben: Christa Pike túlélte a méreginjekciót
Példátlan és mélyen felkavaró eset rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást: a nashville-i börtönben a végrehajtók kétszeri halálos dózis beadása után sem tudták kivégezni az 50 éves Christa Pike-ot. Az életét jelenleg is kórházban próbálják megmenteni, miközben Tennessee kormányzója azonnali hatállyal felfüggesztette az idei kivégzéseket.
Az eset részletei
Pike-ot 18 évesen, 1995-ben ítélték halálra egy brutális gyilkosságért. Ha az ítéletet sikerült volna végrehajtani, ő lett volna az első nő az elmúlt több mint 200 évben, akit Tennessee államban kivégeznek.
A szerda éjszakai kivégzést a helyszínen követte végig az Associated Press riportere, akinek beszámolója szerint Pike a procedúra kezdetén ébernek tűnt. Amikor megkezdték a méreg adagolását, a nő a börtönőrök felé fordult, és megkérdezte: „Így kellene ennek érződnie?” Miután a második teljes adag után is életben maradt, a börtön lezárta a betekintő ablak függönyeit. A függönyök mögül azonban még hosszú ideig hallatszott, ahogy Pike horkol és levegőért küzd. Az újságírókat végül úgy vezették ki az épületből, hogy az elítélt még mindig életben volt.
A meghiúsult kivégzés után Pike-ot kritikus állapotban, életmentő kezelésre szállították egy börtönön kívüli kórházba. Orvosok szerint komoly esély van arra, hogy az oxigénhiány miatt maradandó agykárosodást szenvedett.
Miért selejtesek a kivégzőmérgek?
A laikusok joggal kérdezik: ha a humánus eutanáziához léteznek tiszta, fájdalommentes halált okozó szerek, miért nem azokat adják be az elítélteknek? A válasz a gyógyszeripari bojkottban és az orvosi etikai kódexekben rejlik.
A világ vezető gyógyszergyártói szigorú jogi nyilatkozatokhoz kötik termékeik értékesítését: a nagykereskedők nem adhatják el a gyógyszereket börtönöknek kivégzési célra. Ha egy gyártó megtudja, hogy szerét állami gyilkosságra használták, az adott állam kórházaitól megvonhatja a rákgyógyszerek vagy életmentő szérumok szállítását. Ehhez társul az Európai Unió szigorú exporttilalma, ami elvágta az Egyesült Államokat a tiszta európai hatóanyagoktól.
Mivel a tiszta szerek elérhetetlenek, az olyan államok, mint Tennessee kénytelenek ellenőrizetlen, illegális vagy félhivatalos laboratóriumoktól vásárolni. Ezek a szerek nem állnak az amerikai gyógyszerfelügyelet ellenőrzése alatt. Szakértők szerint Pike esetében is valószínű, hogy lejárt szavatosságú, szennyezett vagy felhígult pentobarbitál-szállítmányt használtak.
Az Amerikai Orvosi Kamara tiltja az orvosok és ápolók részvételét a kivégzéseken, így a tűk beadását egészségügyi végzettség nélküli börtönőrök végzik. Ha a tű elmozdul vagy átszúrja a vénát, a méreg nem a véráramba, hanem a környező szövetekbe szivárog, ami csökkenti a hatását, miközben elviselhetetlen kínokat okoz.
Politikai következmények
Bill Lee, Tennessee republikánus kormányzója elrendelte a kivégzési protokoll független felülvizsgálatát, és az állam összes hátralévő idei kivégzését határozatlan időre elhalasztották. Tennessee-ben nem ez az első eset: idén májusban egy másik elítélt kivégzését is le kellett állítani, mert több mint egy órán át nem találtak vénát rajta.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményben ítélte el a történteket: „A többszörösen elhibázott kivégzési kísérletekből fakadó, elnyújtott fizikai és lelki szenvedés felháborító és kegyetlen” – mondta, és az amerikai halálbüntetés eltörlésére szólított fel.
A jogi kérdés az, hogy megpróbálhatja-e Tennessee újra kivégezni Christa Pike-ot. Bár az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy 1947-es precedense szerint az államnak technikailag joga van újabb időpontot kitűzni, a jogvédők szerint az alkotmányban rögzített „kegyetlen és szokatlan büntetés” tilalma alapján Pike-nak soha többé nem szabadna átélnie ezt.
Elhibázott kivégzések a történelemben
Jesse Tafero (1990, Florida): Az elektromos székben egy nem vezetőképes szivacsot helyeztek a fejelektróda alá, ami megolvadt, és 15 centiméteres lángok csaptak ki a férfi fejéből. Három áramütés után vesztette életét.
Romell Broom (2009, Ohio): Több mint két órán át legalább 18 alkalommal szúrták meg, de nem találtak használható vénát. A kormányzó leállíttatta a procedúrát; Broom 2020-ban a siralomházban halt meg Covid–19 szövődményeiben.
Clayton Lockett (2014, Oklahoma): A beadott vegyszer a környező szövetekbe szivárgott. Lockett rángatózni kezdett, felemelte a fejét, és beszélni kezdett. 43 percnyi szenvedés után szívrohamban halt meg.
Doyle Hamm (2018, Alabama): Két órán át próbálkoztak vénát találni, súlyos belső sérüléseket okozva. A kivégzést félbeszakították; Hamm 2021-ben rákban halt meg a börtönben.
Kenneth Smith (2022, 2024, Alabama): 2022-ben nem találtak vénát, 2024 januárjában nitrogén-hipoxiát alkalmaztak. Szemtanúk szerint percekig eszméleténél maradt, miközben rángatózott és levegőért küzdött.
