Von der Leyen „társult tagságot” ajánlott Kanadának, Trump vámokkal fenyegetőzik
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az unió helyzetéről szóló beszédében azt javasolta, hogy az Európai Unió nyissa meg az utat Kanada előtt, hogy az EU első „társult tagja” legyen. Az ajánlat a helyszínen ülő Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz intézett szavak formájában hangzott el, és a beszéd egyik legnagyobb visszhangot kiváltó részévé vált.
A „társult tagság” jelenleg nem létező státusz az Európai Unióban. Az unió külső államokkal köt társulási megállapodásokat, de az uniós szerződések hivatalosan csak tagjelölt országokat és tagállamokat ismernek el, így egy ilyen forma bevezetéséhez a szerződések módosítására is szükség lenne.
A Politico értesülése szerint a felvetés még a bizottsági elnök beszédének közvetlenül a pódiumra lépése előtti változatában sem szerepelt, vagyis a tagállami vezetőkkel folytatott előzetes egyeztetés mértéke nem világos.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint az ötlet nem kiérlelt gondolat, és a reakciók alapján több tagállamot is meglepett. Ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy legalább Franciaországgal és Németországgal ne egyeztetett volna előzetesen Von der Leyen, mivel a nagy tagállamok nem reagáltak elutasítóan.
A szakértő szerint a javaslat elsősorban politikai üzenet Kanadának és az Egyesült Államoknak, amely arról szól, hogy az unió szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat Kanadával gazdasági, kereskedelmi, tudományos, kulturális, valamint védelmi és katonai téren is. Kanadában sem fogadta mindenki egyértelmű lelkesedéssel a felvetést, és Kanada leendő EU-nagykövete, Jonathan Wilkinson is óvatosan nyilatkozott róla.
Donald Trump amerikai elnök reakciója nem sokáig váratott magára: vámok kivetésével, illetve egyes területeken az Európai Unióval folytatott kereskedelem leállításával fenyegette meg az uniót, ha az szorosabbra fűzi kapcsolatait Kanadával. Von der Leyen hiába igyekezett hangsúlyozni, hogy a lépés nem irányul senki ellen.
A szakértő szerint Washingtonban rögtön értelmezték a felvetést az amerikai vámpolitikára, illetve Kanada függetlenségét megkérdőjelező amerikai kijelentésekre adott reakcióként. Nem elhanyagolható kockázatot jelent az sem, hogy ha az ötlet erős ellenállásba ütközik a tagállamok részéről, az mind az EU, mind Von der Leyen presztízsét rombolhatja.
A beszéd másik újdonsága egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásának kilátásba helyezése volt, amelyben Kanada, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság is partner lehetne. Konkrétumokat erről sem közölt Von der Leyen, de a háttérben egy, az Európai Külügyi Szolgálat átalakításáról szóló kezdeményezés is folyik.
Von der Leyen a beszédében Magyarországról is szólt: azt mondta, hogy április 12-e sokáig emlékezetes marad, mert a magyar emberek a demokrácia mellett döntöttek, és visszavezették Magyarországot az unió közösségébe. Hozzátette, hogy fokozódik a küzdelem a korrupció és az állam foglyul ejtése ellen, valódi előrelépés történik az alapvető jogok és a tudományos élet szabadsága terén, és több milliárd eurónyi beruházást szabadítottak fel Magyarország számára.
A szakértő szerint mindez jól jel a magyar kormány számára, mert azt mutatja, hogy egyelőre tart a jóindulat, és az uniónak is szüksége van erre a sikerre. Ennek tétje jelentős, mivel a bizottság éppen azt vizsgálja, teljesítette-e a magyar kormány az uniós források felszabadításához szabott jogállamisági kritériumokat.
Csütörtökön Mark Carney kanadai miniszterelnök is felszólalt az Európai Parlamentben. Von der Leyen beszédére reagálva megköszönte a meghívást, és arról beszélt, hogy Európát és Kanadát összeköti a jogállamiság, az emberi méltóság, az emberi jogok és a demokrácia melletti elköteleződés, amelyeket közösen lehet megvédeni. Konkrétumot a társult tagság mibenlétéről vagy céldátumáról ő sem mondott.
Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszter a helyi sajtónak azt nyilatkozta, hogy Ausztrália és Kanada hasonló irányba tart, ezért kormánya kíváncsian várja, milyen megállapodást tud Ottawa kialakítani Brüsszellel. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke pedig azt mondta, hogy Kanada után Ausztrália és Új-Zéland számára is elképzelhető lenne a társult kapcsolat az Európai Unióval.
