25 év börtönre ítélték a volt koszovói elnököt háborús bűncselekmények miatt
A koszovói háborús bűncselekményeket vizsgáló törvényszék szerdán bűnösnek találta Hashim Thaci volt koszovói elnököt háborús bűncselekmények elkövetésében, és 25 év börtönbüntetésre ítélte.
Az 58 éves Hashim Thacit gyilkosság, kínzás és jogellenes fogvatartás vádjával marasztalták el. A bűncselekményeket az 1990-es években, Koszovó Szerbiától való elszakadása idején követték el, amikor Thaci a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetője volt.
A törvényszék megállapította, hogy Thaci bűnös 96 politikai ellenféle, illetve a szerb biztonsági erőkkel való együttműködéssel gyanúsított személy meggyilkolásában, amelyeket a konfliktus során az UCK erői követtek el.
Thaci három vádlott társa közül Kadri Veseli 18, Rexhep Selimi 13, Jakup Krasniqi pedig 25 év szabadságvesztést kapott. A bírói tanács megállapítása szerint mind a négy vádlott bűnös 385 ember önkényes fogvatartásában, 49 emberrel szembeni kegyetlen bánásmódban, 303 ember megkínzásában és 96 ember meggyilkolásában.
A bírák szerint a vádlottak a koszovói konfliktus során jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz a közös bűnös célkitűzéshez, amely az UCK politikai és katonai céljaival szemben állónak tekintett személyek ellen irányult. Ebbe a körbe tartoztak többek között más politikai vagy katonai erőhöz kötődő koszovói albánok, továbbá olyan személyek, akikről feltételezték, hogy kapcsolatban állnak jugoszláv vagy szerb hatóságokkal, valamint etnikai kisebbségek, köztük romák és szerbek.
Néhány kivételtől eltekintve a tárgyalótanács nem talált bizonyítékot arra, hogy az áldozatok bármelyike bűncselekményt követett volna el, aktívan részt vett volna az ellenségeskedésekben, vagy bármilyen más, jogos biztonsági aggályt jelentett volna az UCK számára. Az ítélet szerint döntő többségük ártatlan civil volt, akiket gyakran alaptalanul vagy hamisan bélyegeztek kollaboránsnak vagy kémnek.
A tárgyalótanács ugyanakkor a vádlottakat nem találta bűnösnek emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, mivel az ügyésznek nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a polgári lakosság elleni széles körű vagy módszeres támadás zajlott volna.
A tárgyaláson eljáró bíró hangsúlyozta: az eljárás nem az UCK legitimitásáról vagy a független Koszovó melletti törekvésről szólt, hanem arról, hogy a szervezet egyes tagjai milyen bűnös eszközöket alkalmaztak e célok elérése érdekében. A tárgyalótanács kiemelte, hogy a per a tanúk megfélemlítésének tartós légkörében zajlott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanúk többsége nagy bátorságról és elszántságról tett tanúbizonyságot, és többen a megfélemlítés ellenére is megjelentek a bíróság előtt.
A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.
