Energiakrízis: vészjósló előrejelzés a következő hónapokra
A Goldman Sachs előrejelzése szerint az északi-tengeri Brent típusú kőolaj ára akár a hordónkénti 120 dolláros szintet is meghaladhatja. A világpiaci kőolajár szeptember 9-én ismét átlépte a 100 dolláros lélektani határt, ami legutóbb július 23-án fordult elő. Azóta a Brent jegyzése a 107 dolláros szint fölé is kúszott, az amerikai WTI referenciaolaj ára pedig szeptember 10-én szintén átlépte a 100 dolláros határt.
Donald Trump amerikai elnök a héten azt nyilatkozta, hogy az iráni háború nem ér véget a november 3-i félidős választások előtt, és addig az olajárak sem fognak csökkenni. Hozzátette: úgy gondolja, a háború közvetlenül a választások után véget fog érni, mert Irán már nem bír tovább kitartani.
Szitás Lóránt, az XTB elemzője szerint a Hormuzi-szoroson keresztüli hajóforgalom a konfliktus egyik legnagyobb gazdasági kockázata. A harcok miatt az útvonalon zajló szállítások jelentős része leállt, miközben a szoroson a háború kitörése előtt a világ napi olajkínálatának mintegy ötöde haladt keresztül. A Rystad Energy adatai szerint a szoroson keresztüli olajszállítások a közelmúltban napi 2 millió hordó alá estek, ami a normál forgalom nagyjából 10 százaléka.
Az elemző szerint, ha a fennakadások tartósnak bizonyulnak, az már nem csupán geopolitikai kockázati prémiumot, hanem tényleges globális kínálati sokkot jelenthet. A piaci szereplők ezért egyre inkább egy elhúzódó konfliktus forgatókönyvét árazzák, amelyben az Öböl térségéből származó export hosszabb időre korlátozott maradhat.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatala a legfrissebb előrejelzésében jelentősen megemelte a globális olajár-várakozásait. A hivatal 2026-ra 91,01 dolláros Brent- és 84,65 dolláros WTI-átlagárral számol, szemben a korábbi 86,81, illetve 80,88 dolláros prognózisával.
A dráguló olaj nemcsak az energiaárakat emeli, hanem számos iparág költségeire is hatással van. A tartósan magas olajár felerősítheti az inflációs kockázatokat, miközben megnehezítheti a jegybankok dolgát. Szitás Lóránt szerint a központi bankok számára különösen kedvezőtlen forgatókönyv lenne, ha az energiaárak emelkedése gyorsítaná az inflációt egy olyan időszakban, amikor a gazdasági növekedés egyébként is lassul.
A Magyar Nemzeti Bank szeptember 22-én ismét összeül, hogy határozzon a kamatokról. A hazai elemzők egybehangzó vélekedése szerint a fokozódó geopolitikai kockázatok, az energiaárak emelkedése és az elmúlt hetekben enyhén gyengülő forintárfolyam megállásra késztetheti az MNB-t, azt követően, hogy a nyáron háromszor is csökkentve 5,5 százalékra vitte le az alapkamatot.
A finomított termékek piacán is komoly nyomás nehezedik a dízelre. Oroszország, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb dízelexportőre, szeptember 30-ig meghosszabbította a dízel, a tengeri üzemanyag és egyes gázolajtermékek exporttilalmát. A Reuters beszámolója szerint a Vitol vezérigazgatója arról beszélt, hogy valóban termékhiány van, mert napi 2 millió hordóval kevesebb dízel érkezik Oroszországból, és csaknem napi 2 millió hordóval kevesebb a Közel-Keletről.
A hazai kutakon a dízel literenkénti piaci átlagára ismét 700 forint fölé emelkedett. Magyar Péter szeptember 11-i bejelentése szerint a kormány közvetlen segítséget nyújt azoknak a magyar állampolgároknak, akik 150 lóerő alatti teljesítményű dízelautót vezetnek. Szeptembertől decemberig havi 5-5 ezer forintot kapnak a járműtulajdonosok, ami összesen 20 ezer forintot jelent. Az első havi részlet októberben érkezik, és a támogatás az őstermelőkre, egyéni vállalkozókra, valamint gazdákra is vonatkozik, amennyiben az általuk vezetett gépjárművet a saját nevükön használják. A kormányfő emellett bejelentette a jövedéki adó visszaigénylésének kiterjesztését az agrárszektorban.
