Sok magyar hatalmas pénzt hagy az asztalon
A legfrissebb kutatások szerint a magyar felnőttek többsége nem rendelkezik elegendő információval az elérhető nyugdíjpénztári hozamokról, valamint az igénybe vehető adóvisszatérítési lehetőségekről. E megállapítás az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából készült országos, reprezentatív felmérésből derült ki. A nyugdíjcélú megtakarítások tudatosságának növeléséhez elengedhetetlen lenne a munkáltatók aktívabb szerepvállalása, amelyet az állam például a SZÉP kártyához hasonló kedvező közterhekkel ösztönözhetne.
A kutatás eredményei alapján a válaszadók körében csupán közel negyede rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Ez az öngondoskodási forma különösen népszerű a negyvenes és ötvenes korosztály, valamint a diplomások és magukat magas jövedelműnek tartók körében, ahol a megkérdezett csoport harmada tagja valamilyen nyugdíjkasszának.
A nyugdíjpénztári szektor tavalyi átlagos hozama 8,8 százalék volt, amely ismét felülmúlta az infláció mértékét. Ennek ellenére a válaszadók kétharmadának fogalma sem volt a hozamok mértékéről. A hibás becslések között a válaszadók többsége az elvárt hozamot alulbecsülte, míg csupán ötödük tudta megfelelően megbecsülni a 2025-re várható gyarapodást.
A kutatás során feltett kérdésre, hogy az elmúlt húsz év átlagában milyen hozamot érhettek el a nyugdíjpénztári kasszák, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 6,36 százalékos nettó hozamot mutatott fel. A válaszadók bő egyharmada helyesen jelölte meg az 5-10 százalékos sávot, ám tízből négyen jelentős mértékben alulbecsülték a pénztárak teljesítményét. A megkérdezettek egynegyede pedig arra tippelt, hogy a valóságosnál jobb eredmények születtek.
Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke arra figyelmeztetett, hogy ez a fajta alulinformáltság veszélyes, mivel hozzájárulhat ahhoz, hogy az indokoltnál jóval kevesebben válasszák az öngondoskodás e formáját, így lemondva a nyugdíjas évek anyagi biztonságának egyik kulcsfontosságú pilléréről.
