Megtakarítási válság: minden ötödik magyar képtelen félretenni
A legfrissebb K&H biztos jövő kutatása rávilágít arra, hogy a 30–59 éves magyarok körében a megtakarítási szokások rendkívül eltérő képet mutatnak. A kutatás alapján 19 százalékuk csupán akkor tud félretenni, ha egyszerre nagyobb összeghez jut, míg ugyancsak 19 százalék egyáltalán nem tud megtakarítani. Ezen adatok világosan mutatják, hogy a középkorúak egy jelentős része számára a rendszeres és tudatos megtakarítás nem vált általánossá. A különbségek a jövedelem, végzettség és lakóhely függvényében is megfigyelhetők, ami még inkább árnyalja a helyzetet.
Az utóbbi öt év tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy a hónap elején a megtakarításra szánt összeget elkülönítő háztartások aránya stabilan 30 százalék körül mozog. Ez azt jelzi, hogy a tudatos pénzügyi tervezés, bár jelen van, nem terjedt el széles körben a lakosság körében.
Alkalmi vagy rendszeres megtakarítás?
Az említett felmérések rámutatnak, hogy a háztartások pénzügyi mozgástere továbbra is korlátozott. A rendszeres havi megtakarítás helyett inkább az alkalmi megtakarítás jellemzi a legtöbb háztartást. A 30–59 éves korosztályban a rendszeres félretétel hiánya összefüggésben áll a pénzügyi tudatosság és a jövedelmi helyzetekkel.
Jövedelmi eltérések és a megtakarítás szokásai
A jövedelmi helyzetek hatással vannak a megtakarítási szokásokra: a magasabb jövedelműek 45 százaléka tudatosan tesz félre, míg az alacsonyabb jövedelműek esetében ez az arány mindössze 17 százalék. Ugyanez a tendencia mutatkozik a végzettség és a lakóhely alapján is. A budapesti lakosok, valamint a magasabb végzettségűek körében a rendszeres megtakarítás jóval gyakoribb, ezen csoportokban 41, illetve 42 százalék nyilatkozott így.
A kutatás rávilágít arra is, hogy az alacsony jövedelmű háztartások közel harmada nem tud megtakarítani, míg a közepes jövedelműeknél ez az arány 19 százalék, a magasabb jövedelműeknél pedig mindössze 10 százalék. Ezen adatok alapján nyilvánvaló, hogy a kedvezőbb anyagi helyzet nagyobb mozgásteret ad a rendszeres megtakarításhoz.
Összegzés
A falvakban élők és az alacsony végzettségűek körében az átlagosnál is magasabb azok aránya, akik nem tudnak rendszeresen félretenni, vagy csak alkalomszerűen képesek megtakarítani. A tudatos megtakarítási szokások elsősorban a magasabb jövedelműek, a magasabb végzettségűek és a budapestiek között terjedtek el, ami továbbra is rávilágít a társadalmi és gazdasági különbségekre az országon belül.
