Demográfiai Csapdában a Győri Régió Munkaerőpiaca
Győr-Moson-Sopron megye munkaerőpiacának dinamikája különleges figyelmet érdemel, hiszen hazánk egyik legjobban teljesítő régiója, amely alig 2 százalékos munkanélküliségi rátájával és közel 80 százalékos foglalkoztatottságával emelkedik ki. E mellett az ország legmagasabb nettó átlagbére is hangsúlyozza a régió gazdasági erejét. Mindezek a mutatók azonban nem csupán a fejlődés jelei, hanem a rendszerszintű problémákra is utalnak, mivel a demográfiai csapda jelentős kihívásokkal néz szembe: évről évre 50 ezer aktív munkavállalóval kevesebb áll rendelkezésre országszerte.
A Prohuman győri regionális gazdasági fórum résztvevői rávilágítottak, hogy a megoldás nem csupán a bér növelésére vagy az infrastruktúra fejlesztésére korlátozódik. A hosszú távú versenyképesség alapja a kompetenciaalapú, adatvezérelt HR-tevékenység, amely holisztikus megközelítést igényel. Az adatok alapján a makroadatok és a helyi vállalati valóság között egyre mélyebb szakadék tátong, ami a munkaerőpiac működését is hátrányosan befolyásolja.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint a legmagasabb foglalkoztatottság itthon éppen a győri régióban tapasztalható, ahol a nettó átlagkereset elérheti a félmillió forintot. Az alacsony munkanélküliségi arány azt a paradoxont vonja maga után, hogy egyre nehezebb megfelelő munkavállalókat találni. A munkaadók szembesülnek azzal a ténnyel, hogy egy betanított pozíció betöltésének ideje az elmúlt két évben 3-5 napról 8-12 napra nőtt, a szakképzett munkakörök esetében pedig ugyanez a folyamat 9-12 napról 20-30 napra nyújtotta meg a szükséges időt.
Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a munkaerő problémája a versenyképesség kérdésével vált összefonódottá. A bérszint versenyképes fenntartása helyett a vállalatoknak inkább az élhetőség és a munkáltatói márka erősítésére kell fókuszálniuk, különös tekintettel arra, hogy Győr erős pozíciót képvisel ezen a téren.
Ez a régió jelenleg három fő kihívással néz szembe: a bérversennyel Ausztriával, a Z-generációs tehetségek megszerzésével, valamint az AI megjelenésével. Az osztrák határ közelsége ugyan kedvező lehetőségeket kínál, de a kétszer-háromszoros nettó bérek versenyképessége egyre nagyobb kihívást jelent, amelyben az alacsonyabb költségekhez szokott magyar vállalatok nem tudnak lépést tartani. Az élhetőség és a munkáltatói márka erősítése kulcsfontosságú lehet a győri munkaerőpiac jövője szempontjából.
Az Új Munkaerőpiaci Trendek
A győri munkaerőpiac jövője tehát a versenyképes bérpolitikák mellett a munkakörülmények és a munkáltatói imázs folyamatos fejlesztésén múlik. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a jövőben a munkavállalók elvárásai további átalakuláson mennek keresztül, és a megfelelő munkaerő megtalálása már nem csupán HR-stratégiai kérdés, hanem egy komplex versenyképességi kihívás is.
